85 éve, 1920. június 11-én született Szentesen Halász Szabó Sándor (1920-1997) rajztanár, festőművész. Első mestere Koszta József volt, a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke. 1963-tól Svédországban élt és alkotott, de kapcsolata nem szakadt meg szülővárosával. 15 éve, 1990. június 11-én a szentesi iparosok gyűlést tartottak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, az ipartestület egykori székházában, és kimondták a Szentes és Vidéke Ipartestület újjáalakítását. A 604 iparost tömörítő érdekvé-delmi szervezet kimondta csatlakozását az országos szövetséghez. 130 éve, 1875. június 13-án Szentesre érkezett Jókai Mór, a helyi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjelöltje. A Tiszánál hatalmas tömeg és díszbandérium fogadta. A szentesiek pártállásra való tekintet nélkül ünnepelték a neves írót. 110 éve, 1895. június 13-án 45 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Antal (1850-1895) földbirtokos, Csongrád vármegye volt főpénztárnoka, nemes adományozó, a szentesi árvaházi alap létrehozója. (A város 1896-ban megfestette portréját, 1906-ban pedig utcát nevezett el róla; ma József Attila utca.) 85 éve, 1920. június 13-15. között nemzetgyűlési választásokat tartottak Szentesen. Három jelölt indult: dr. Miklós Ferenc, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), dr. Négyesy László egyetemi magántanár, az Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben, valamint dr. Tauffer Gábor keresztény nemzeti földműves programmal. A választók 95%-a járult az urnákhoz. A szentesi születésű Négyesy László fölényes (74%-os) győzelmet aratott. 155 éve, 1850. június 14-én a Zemplén megyei Bodrogszöllőskén született Gerőcz Lajos (1850-1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven keresztül szolgált Szentesen. 130 éve, 1875. június 14-én Jókai Mór megtartotta programbeszédét Szentes főterén. Az ünnepelt író a délután folyamán meglátogatta a kaszinót, az olvasókört és a Széchenyi-ligetet, este pedig színielőadáson vett részt. 75 éve, 1930. június 14-15. között Szentesen tartotta soros közgyűlését az Alföldkutató Bizottság. A rendezvényt gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. Jelen volt Móra Ferenc író, a szegedi múzeum igazgatója is, aki előadást tartott az Attila-kérdésről. 130 éve, 1875. június 16-án született Csajághy Gyula (1875-1945) nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese. Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő. 130 éve, 1875. június 17-én született Árvai Bálint (1875-1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács alelnöke, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló románok 1919. július 26-án brutálisan kivégezték. (1945-1990 között a mai dr. Udvardi László utca az ő nevét viselte.) Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza