Ami igazából lényeges egy kiállításon, az úgysem fejthető ki szóban. A gondolattal Virág Tibor művésztanárt idéztük. A főtéri galériában elhangzottakat még kiegészítette azzal, hogy nem szeretne abba a hibába sem esni, mint az a XX. századi mester, aki a filozófusokkal kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: a filozófusok olyan vak emberek, akik egy sötét házban egy feketemacskát keresnek, ami nincs is ott." Majd így folytatta: az újságírók pedig olyanok, akik ezt meg is találják. Jelentem, rátaláltunk a szépre. Annyiból nem volt nehéz, nem kellett sötétben tapogatózni. A három alkotó, Horváth Sándor, Rickert Gyula és Szabó Mariann a főtéri galériába hozta el a csodát. Ha jól emlékszem, legutóbb a Péter-Pál pincében találkoztunk velük. A művekkel. Horváth Sándor vallja önmagáról: "Nem tanultam sem rajzolni, sem faragni. Nem másolok. Mindent, amit alkotok lelkemből és szellememből gyúrom az anyagba, a fantáziám segítségével." Tizennyolc éves kora óta vesz részt kiállításokon. Kezdetben sokáig csak grafitceruzával készült rajzokkal, majd színes rajzokkal, gipszből faragott maszkokkal és figurákkal. Fafaragással ötödik éve foglalkozik. Rickert Gyula idei kiállításának fő vonalát a kollázsok képezik, de munkái közt néhány grafikai lapot is felfedezhetünk. Képei témáiként szerepel az ember és környezete, az emberek közötti kapcsolatok tükröződése, a vizsgálódás, az elmélyülés, a kiút keresése. Szabó Mariann művei főként irodalmi illusztrációk és a hozzá érzelmileg kötődő jelenségek, tárgyak, emberek ábrázolása. A csőtoll, akvarell és színes ceruza mellett a vegyes technikát alkalmazza. Grafikáira jellemző az aprólékos kidolgozottság, könnyed áttekinthetőség és vonalvezetés. Tárlatán válogatások és az ünnepi évfordulóra József Attila verseihez készült illusztrációk láthatók. Virág Tibor (maga is a zene, a zeneművészet területén tevékenykedik) egy doromb és egy Kozma László vers segítségével zárta mondandóját. Első sorait idézzük: "Az alapot simára csiszoltad, aranyfestékkel gondosan bevontad, mégsem ettől csillan meg a kép." Mitől csillan meg a kép? Azt mondta: neki valahol mindig menedéket jelentettek a kiállítások. Egy más világot, csendet. Olyan csendet, amely hívja az embert, hogy segítségével elinduljon egy utazásra, amely sokféle felfedezéssel járhat. A kiállításon Kulbert György (gitár), Bugyi András (dob) és Vígh Róbert (basszusgitár) szólaltatta meg a zene csodáját. A tárlat március 26-ig, keddtől-péntekig 10-13 és 15-18, szombaton 9-13 óráig tekinthető meg. (lovas)

<<< Vissza