A saját tulajdonú személygépkocsi esetében fenntartási, javítási és felújítási költségek számla nélküli elszámolására is van lehetőség, de erre már nem a 60/1992. (IV.1.) számú Kormányrendelet alkotott szabályt, hanem a személyi jövedelemadó törvény. Így természetesen azt csupán a személyi jövedelemadó alanyok alkalmazhatják. A saját tulajdonú személygépkocsi esetében az átalányamortizáció és a fenntartási, javítási stb. költségek helyett 3 Ft/km ún. általános személygépkocsi-normaköltség választható, ami azt jelenti, hogy a magánszemély igazolás nélkül kilométerenként 3 forintot számolhat el, az üzleti célú futásteljesítmény arányában. Ebben az esetben azonban az üzemanyagköltségen kívül - ami pl. lehet az APEH által negyedévente közzétett ár - minden más költséget elszámoltnak kell tekinteni. Ha a magánszemély ezt a költségelszámolási módszert választja, ez a választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. (Más járműveire választhat más költség-elszámolási módot!) A kötelező úthasználati díj (az autópálya matrica ára) az úthasználatra jogosító időszakban a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el költségként. Természetesen az útnyilvántartás vezetése ebben az esetben is kötelező. A következő számban az útnyilvántartás nélküli költségelszámolás lehetőségeivel folytatom. Kérdés: Vállalkozásunk által használt tárgyi eszközök megítélésével kapcsolatosan kérném a segítségüket. J. A. Válasz: Tárgyi eszközként csak olyan anyagi eszköz mutatható ki, amely önmagában bír valamilyen funkcióval. Amennyiben a felsorolt dolgok kizárólag egymással összekapcsolva bírnak funkcióval, akkor összeépített állapotukban tekinthetők tárgyi eszköznek. Azt, hogy a felsorolt eszközök önállóan is megfelelnek a tárgyi eszközzel szemben támasztott követelménynek, az adózónak kell alátámasztani. Példa: A markológép gumiabroncsai bár használhatók 1 éven túl, önállóan nem minősülnek tárgyi eszköznek, önmagukban a gumik nem tölthetik be a jármű valamennyi funkcióját, csak egységben. Kérdés: Lakásunkat bérbe adjuk milyen adófizetési kötelezettséggel számolhatunk? J. I. Válasz: A lakás (egyébként: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok) bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Fő szabály szerint külön adózó jövedelemnek minősül, az adó mértéke 20 %. A bevétel része a megkapott költség térítés is, de nem alkalmazandó ez a szabály ha a bérbeadást egyéni vállalkozóként végzi. A magánszemély dönthet arról, hogy a bevétele után vagy az előzőleg említett szabály szerint vagy az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok szerint (tételes költségelszámolás vagy 90 %-os szabály) adózik, de ez a választása 4 egymást követő évre szól. Várjuk az ön kérdéseit is a rovatba a 06-(30)-680-48-17 telefonon vagy az info@otthonok.hu e-mail címen.

<<< Vissza