A helyi önkormányzat célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek szerepvállalásának segítése, az önkormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Az együttműködés zökkenőmentes megvalósulásához konkrét feltételrendszer kidolgozására van szükség - fogalmazódott meg a város civil stratégiájában. A civil szervezetek működési feltételeinek javítása, érdekképviseleti tevékenységük támogatása, közhasznú munkájuk erősítése érdekében az Országgyűlés megalkotta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényét. 2004 tavaszán megalakultak az országos tanácsok, illetve a régiós kollégiumok. - Úgy gondoltuk, hogy ezekkel a fórumokkal való szorosabb együttműködés kialakítása, ajánlásaik eljuttatása, a pályázati lehetőségek erősítése érdekében szükséges, hogy mielőbb megalkotásra kerüljön a Városi Civil Stratégia - mondta Garai-Szabó Imréné, a polgármesteri hivatal civil kapcsolatokért felelős munkatársa. Garai-Szabó Imréné így folytatta tájékoztatását: - Mint ismeretes, a képviselő-testület két fordulóban tárgyalta a célkitűzéseket. A civil szervezetek javaslatai az előterjesztésbe beépítésre kerültek. A koncepció elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy az NCA Alapprogramhoz kapcsolódóan a működési költségeikre pályázatot nyújtsanak be, ezáltal működésük stabilizálódjon, bizonytalanságuk megszűnjön. - A civil koncepciót végleges formájában január 28-án fogadta el a testület. Milyen elhatározást követtek a képviselők? - Hozzáteszem, a képviselő-testület Csongrád megyében elsőként hozta meg döntését. A cél az, hogy erősítse a civil partnerséget, lehetőséget nyújtson az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatrendszerének bővítésére, elősegítse érdekérvényesítésüket. A stratégiában megfogalmazott irányelvek bizalmat szavaznak a civil szektornak, egyben az önkormányzat együttműködési szándékának garanciái, valamint a partnerségi kapcsolat biztosítékai. - Említetést tett arról, hogy az önkormányzat fontosnak tartja a civil szervezetek, illetve azok képviselőinek véleményét megismerni és hasznosítani. Milyen formában gondolják továbbvinni a dolgokat? - A képviselő-testület felismerte, hogy a civil szervezetek aktív részesei a város életének, az európai integrációs tevékenységnek, az információs és tudásalapú társadalom megteremtésének, a környezetvédelemnek, és már ma is egyre nagyobb feladatokat vállalnak az oktatás, az egészségügy és nem utolsósorban a szociális ellátás területén. A stratégiában az együttműködés lehetséges formáiként került meghatározásra a különböző fórumok működtetése: civil kerekasztalok, városi civil fórum, valamint a Városi Civil Tanács létrehozása. - Hogyan történik a lebonyolításuk? - Az egyes ágazati tanácsokba az elektori választásokat - az NCA Alapprogramban szabályozott jelöltállítási rendszernek megfelelően - a jegyzői iroda bonyolítja le. Az ezzel kapcsolatos módszertani felkészítések, jelöltállítási feladatok elvégzése érdekében rövidesen megkeresik majd a civil szervezeteket, hogy a gyakorlati teendőket egyeztessék. - Miként fogalmazná meg az önkormányzati partnerség alapelveit? - Az együttműködés a közös érdekeken, a közös értékek felismerésének kölcsönös tiszteletén, egymás iránti bizalmon, szakmaiságon, önkéntességen, öntevékenységen, esélyegyenlőségen, pártpolitika-mentességen, a szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásán, függetlenségén és az együttműködésben való partnerségen alapul. - Jelenleg a polgármesteri iroda által összeállított adatbázisban százharminc szervezet szerepel. A Városi Civil Stratégia megalkotásával az önkormányzat megtette az első lépést abba az irányba, hogy fejlessze kapcsolatait a városban működő nonprofit szervezetekkel, bevonja őket a döntés-előkészítés folyamatába, hiszen a civil szervezetek mindennapjaink részét képezik, a demokrácia fontos garanciái - jelentette ki Garai-Szabó Imréné. L. J.

<<< Vissza