|
Elfelejtettem megkérdezni! Jelentős küldetésem, megbízatásom volt. A
barátnőm barátja megkért, hogy puhatoljam ki: mennyire tartja számon kedvese
a Valentin-napot. Milyen fényt vet rá (a fiúra), ha megajándékozza, illetve,
ha nem lepi meg semmivel a szerelmét? Mindebből egyértelmű, hogy sem a
lány, sem az udvarlója nem tudja, a "bevett" ünnepek közé tartozik-e
a szerelmesek napja. Elfelejtettem megkérdezni - villant át az agyamon
Bálint-nap délutánján.
Délelőtt minden barátnőmnek kívántam "Boldog Valentin-napot!",
de ha választ kívánok adni arra a kérdésre - miért? - nem tudom megadni.
Nekem hozzátartozik ehhez a naphoz, hogy egy üdvözlő mondat gesztusával
köszöntsük egymást. Nem mondta senki, hogy nem illik. Nem mondta senki,
hogy mi illik. Téli ködben tapogatózunk a szokásokkal kapcsolatban. Valahogy
úgy, mint egy vonaton, ahol nem tudjuk hol lehet fel és leszállni, és
mindezt a velünk utazótól sem merjük megkérdezni.
A hozzátartozóimnak nem kívántam "Kellemes Bálint-napot!" és
igazság szerint meg sem fordult a fejemben. Persze! Hiszen ez a szerelmesek
napja! Mégis, akkor miért kívánunk barátnők egymásnak minden jót?
Talán így kívánunk egymásnak igaz szerelmet, tartalmas kapcsolatot. Így
kimondatlanul: Boldog Valentin-napot !
Felnőttként talán ez lesz az a nap, mikor szerelmesek lehetünk, talán
egyszer egy évben elnézi a környezetünk, hogy időt és energiát pazarolunk
a szerelemre. Talán ez a szerepe!
Elnézzük majd felnőttként egymásnak ezen az egy és egyetlen napon, hogy
ebédidőben szerelmes verseket olvasson a másik, és egyetlen alkalommal
meg is hallgatjuk, ha rácsodálkozik annak szépségére.
Kolos napján azonban már nincs idő ilyen badarságokra. Másnap már nem
fogadjuk el az apró jellemhibákat, másnap már nem adunk az energiánkból
haszontalanságokra. Kolos napján már azt sem fogjuk érteni, mit kell a
szerelmen ünnepelni.
Páli Viktória
Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola
Média szak
|
