<<< Vissza |
A magyar nyelv oktatója Strasbourgban |
2005. február 18. |
![]() - Hogyan került kapcsolatba a strasbourgi egyetemmel? - A Nemzetközi Kulturális Örökség Minisztériumának irányítása alá mintegy negyven külföldi oktatóhely tartozik, ahol kormányközi egyezmények alapján tartós kiküldetésben foglalkoztatott vendégoktatók tanítják a magyar nyelvet. Ezeknek az oktatóhelyeknek a nagy része Európában van. A minisztériumhoz tartozó Balassi Bálint Intézet koordinálja ezt a munkát, pályázatot ír ki egy-egy megüresedett oktatói helyre. A pályázatok elbírálását egy szakmai bizottság végzi, amely rangsorolja a jelölteket, és az első öt helyen szereplő pályázó anyagát kiküldi a fogadó félnek, aki a végső döntést meghozza. Az én pályázatom is ezt az utat járta végig két évvel ezelőtt, és abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy mind a bordeaux-i, mind a strasbourgi egyetem engem választott, így én is választhattam a két hely között. Strasbourg mellett döntöttem. - Mit kell tudni az ottani magyar tanszékről? - Franciaországon belül Párizsban van legnagyobb múltja a magyaroktatásnak. Itt 1931-ben egy francia nyelvész, Aurélien Sauvageot professzor indította el a magyar nyelv intézményes oktatását az Élő Keleti Nyelvek Főiskoláján, majd 1967-ben a Sorbonne Egyetemen létrejött egy Egyetemközi Magyar Tanulmányok központja. A strasbourgi egyetemen 1960-ban alapított magyar tanszéknek a 2003/2004-es tanévtől vagyok az oktatója és vezetője. Itt a magyar nyelv és civilizáció oktatása egy önálló tanszék keretein belül folyik. A tanszék saját helyiséggel rendelkezik, amely egyúttal az intézeti könyvtár is. Az itt folyó képzés hároméves, amely nyelvi képzésből és francia nyelvű civilizációs órákból áll, ahol nyomon követjük a magyar történelem fontosabb eseményeit a honfoglalástól napjainkig, a magyar irodalom jelentős korszakait, íróit, költőit. A magyar civilizáció című tantárgy vizsgafeltétele, hogy egy magyar irodalmi művet elolvassanak a hallgatók (természetesen anyanyelvükön fordításban) és abból beszámoljanak. A múlt félévben többen választották Kertész Imre Sorstalanság című munkáját, de népszerűek voltak a Déry Tibor és Kosztolányi regények, valamint Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című könyve. A magyar irodalom mellett további cél, hogy betekintést kapjon a hallgató a gazdag magyar népi kultúrába, megismerje jellegzetes népszokásainkat és hagyományainkat. Természetesen a magyar zenei kultúra is részét képezi ennek a válogatásnak, Kodály és Bartók munkássága és a magyar népdalok. Mindezek mellé már csak egy magyar film megnézése fér be. M. A. |
![]() |