Itt fekszik előttem az asztalon két hetilap: a Reformátusok Lapja és a Vasárnapi Hírek. Az előbbiben olvashattam a nyugdíjas kolozsvári református püspöknek, Csiha Kálmánnak cikkét. Az utóbbiban az országos hírű szövegíró, énekes, színész, az éppen hatvanéves Hobo nyilatkozatát. Minden okom megvan arra, hogy mindkettőnek higgyek. Hiszek is. Azért veszem őket komolyan. Csiha Kálmánból beszél a hívő, kipróbált magyar református lelkipásztor őszinte, megrendítő csalódása és fájdalma. Hobo is panaszkodik, őszinte ünnepi felháborodással. A nyugdíjas püspök írásának ez a lényege: a december 5-i népszavazás után "kiderült, hogy Magyarországon másfél millió igaz testvérünk kivételével nincs nemzet, csak lakosság". E döbbenetes megállapításra csak azt mondhatom: félelmetes lehet az az ok, mely egy idős papot ily szavak kimondására kényszerít. A közkedvelt és többszöri kitüntetés birtokosa, Hobo ezt nyilatkozza: "Nemrég Piliscsabán kislányommal szánkóztunk. Közvetlenül a szánkópálya előtt parkolt egy kocsi, hátulján a valahol szépen elkészített és megvásárolható matricával: "Én nem az MSZP-re szavaztam."...Idáig jutott a gyűlölet felszítása." Igen, idáig jutottunk. Itt vagyunk. Ezek vagyunk. Ilyen önmagunkkal ajándékoztuk meg Európát. Mit szóljak én mindehhez. Azt, hogy "tessék választani, melyik panasz az igazabb? Végtére felszabadultunk! Alternatívák között tetszés szerint válogathatunk! Nemzet vagyunk-e avagy csak lakosság? Mitől vagyok keresztény magyar? Attól, hogy hová nem szavazok?" Annak idején Jézus Urunknak is tettek fel kérdést: "Szabad-e adót fizetni a császárnak, avagy sem?" Vagyis: mitől vagyok jó zsidó a római megszállás idején? Az írás szerint Jézus átlátott a kérdéseken s azokon, akik azt feltették. Nekünk is át kell látnunk! De nem is a nyilatkozókon és a nyilatkozatukon, hanem azon: hogy jutott ide az ország? A bolsevizmus után, kiknek köszönhető, hogy ily keserű szavak és ostoba felirtok kénytelenek "dekorálni" a közgondolkodást? Hatvan évvel ezelőtt ért véget az a világ, melyben pl. a budai polgár attól volt jó keresztény, hogy nem hordott sárga csillagot. Tényleg véget ért? Van min átlátnunk! Csak van-e jó szemünk hozzá? Vági László

<<< Vissza