Országgyűlési képviselő a Fidesz MPSZ választott kerületi elnöke Farkas Sándor. Mint mondja, a megye egyik legnagyobb szervezete az övék, a legtöbb aktivistával. Bízik benne, hogy még tovább erősödnek majd. Az előző számban megkezdett beszélgetést gazdaságpolitikáról, a mezőgazdaságról folytatjuk. Ezzel kapcsolatos elégedetlenségének hangsúlyt adva kijelenti: azok a tételek, amelyek az agrárköltségvetésben tavaly beterjesztésre kerültek, még köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit a közvélemény elé tártak. A 2004. évi földalapok támogatásának önrésze nincs benne a költségvetésben. Idén január 11-éig összesen 8 ezer forintot kaptak meg a mezőgazdasági termelők a nekik jogosan járó 37 ezer forint helyett. Ezt az összeget december 31-ig ki kellett volna fizetni a részükre. Sajnos az idei esztendőben is hasonló helyzet előtt állunk - mondja a képviselő, majd így folytatja: - A tavalyi esztendő aránylag kedvező volt a gazdatársadalom számára. Elfogadható csapadék hullott a földekre, nem volt aszály, így a növénytermesztés területén is jó hozamokat értünk el. De milyen a magyar specialitás! Jó hozamok mellett nyomottá válnak az árak. Magasabb termelési költségek alakultak ki, a többlettermés miatt azonban jóval alacsonyabb lett a felvásárlási ár. Itt vannak a gabonakészletek Magyarországon. Sokan nem tudták értékesíteni, ha mégis, akkor áron alul. A magyar gabonapiac nem indult be. A másik az állattenyésztés helyzete: soha ilyen kevés haszonállat nem volt az országban, mint tavaly. Sertés, baromfi, szarvasmarha, juh. A gazdálkodási tevékenység leszűkülésével ezekből komoly veszteségek keletkeztek. Meggyőződésem, Magyarországon ma nem beszélhetünk agrárpolitikáról. Soha ilyen kiszolgáltatott helyzetben nem volt a mezőgazdasági gazdálkodó. Amikor eljut egy olyan szintre, hogy abbahagyja, ott nagyon komoly baj van. És erre nincs kormányzati program, segítség. Van egy szabad verseny az egyik oldalon, a másikon mindenki úgy boldogul, ahogy tud. - Mi lehet a megoldás? - Először is meg kell védeni a magyar termékeket. Ha a magyar fogyasztók értékelnék, hogy a magyar árú azért is fontos, hogy a magyar termelők meg tudjanak élni, és ne a 9 forintos, számunkra ismeretlen eredetű burgonyát vásárolják meg a nagyáruházakban, vagy a 90 forintos mandarint, amikor egy kiló alma legalább annyira egészséges. Nem igaz az, hogy a magyar tejtermékek rosszabbak a külföldieknél. Becsüljük egymás munkáját, legyünk büszkék termékeinkre. Nem véletlenül találták ki, hogy minőségbiztosítási rendszerek mellett kell biztonságos élelmiszert előállítani. De ezek csak akkor érnek valamit, ha be is tartják. Nemzeti érdekeinket meg kell védeni. Ahogyan a francia védi a borát. - Sok ember nem tudja megvenni a drágább magyar terméket, nincs pénze rá. Inkább az olcsóbbat emeli le a polcról. - Nagyon furcsa helyzet, Magyarországon a jövedelmi viszonyok úgy alakultak, hogy a magasabb feldolgozási szintű termékeket nem mindenki tudja megvásárolni. Most olvastam, hogy a magyar bérek, jövedelmi viszonyok várhatóan 25 év múlva sem fogják elérni az Európai Uniós munkabérek középátlagát. Tény, a társadalomnak közel 30 százaléka a létminimumon él. Ez jelentős mértékű elszegényedést jelenthet. - Beszélgetésünk elején kijelentette, optimista embernek vallja magát. - Igen, optimista vagyok, szeretném, ha most már valóban olyan év következne, amellyel meg tudnánk alapozni a jövőnket. Ez az év szerintem a 2006-os választásokkal fog eltelni. Úgy vélem, a magyar társadalom többet érdemel, mint amit kapott. L. J.

<<< Vissza