<<< Vissza |
Römi a színpadon |
2004. december 17. |
A
Kopogós römi című tragikomédia kilépett a Szegedi Nemzeti Színház falai
közül. Nemrég a Tóth József Színházterem közönsége tapsolta vissza többször
is a darab két szereplőjét, Pásztor Erzsit és Király Leventét. A produkció ötlete Székhelyi Józseftől, a szegedi színház igazgatójától származik, ő hívta meg a szerepre a színészeket. Egy beszélgetésből tudta meg a direktor, hogy a két színész főiskolás koruk óta, vagy 45 éve, sem színpadon, sem a civil életben nem találkoztak. Mivel a darabban nagyon jó szerepek vannak két idős színésznek, így Székhelyi, aki korábban már rendezte a Kopogós römit, ezúttal Pásztor Erzsivel, a Madách Színház tagjával és a Szegeden játszó Király Leventével vitte színre. Eredetileg a megyeszékhely Nemzetijében van repertoáron a darab, de újabban viszik más városokba is. A szezon elején már játszották a Madách stúdiószínpadán, hozzánk is elhozták, a megyében azóta még Mórahalmon léptek fel, s mindenhol szereti a közönség. Valószínűleg fognak még menni máshová is, de Király Levente, akitől az eddigieket megtudtuk, azt is elárulta: nehéz egyeztetni a partnerével, de neki sem könnyű, hiszen közben játszik Pesten is. Azért olyan sikeres ez a tragikomédia a szereplők szerint, mert az idősebb nézők kicsit már a saját sorsukra gondolnak a mű láttán. A történet szerint a kártyához nemigen értő hősnő állandóan megveri römiben partnerét, akit ezzel az őrületbe kerget, de kacagtató helyzetek sorát is elindítja. Történik mindez egy szociális otthonban. A tragikum és a komédia éppen az, hogy a sors furcsa, s a két idős ember sorsába a römi beleszól. - Ahelyett, hogy örülnének egymásnak és társak lennének, ez a hülyeség, a römi megbolondítja az én figurámat, és elrontja ezt az idős korban keletkező nagy barátságot - mondja Király Levente. - A vége nyitva marad...de hát nem sok jóval folytatódhat. Csak a kártyában ütik egymást a lapok, azonban a két színész, hosszú pályájuk jutalomjátékában jól kijött egymással. - Keringenek legendák arról, hogy óriási színészpárosok, hogy nem szerették egymást, köztünk viszont még együtt van a diákkori szeretet - fogalmazott Király Levente - s annak a lehetősége megvolt, hogy inkább egymást segítsük a súrlódások helyett. Én tudok örülni mások sikereinek is, mostanában például Kulka János alakítása tetszett a III. Richárdban. Amit eddig nem tudtam elérni, azt irigységgel már úgysem fogom - mondta búcsúzóul a színész a színházi öltözőben. D. J. |