Nem először írom le, hogy vizuális varázsa és históriai romantikája van a szegvári tájnak. Nem is véletlenül írogatom oly szorgalmasan ezt a mondatot. Az ősgyökeres (ejtsd: tősgyökeres!) szegvári ember véleménye mögött mindig ott húzódik Szegvár múltjának egy szelete. A Szegvárról Szentesre származott Katona Kiss Ferenc jut eszünkbe, ha festészetről van szó. Művészi munkásságán, alapítványán, Szegvárnak szánt adományán kívül jelentős az a megfogalmazása is, melyet 1994-ben volt szerencsém lejegyezni. Szegvár vizuális, vászonra kívánkozó varázsát az emelkedők, buckák és összefüggő sík területek, nagy vízfelületek, gazdag partmenti növényzet és gondosan művelt szántók váltakozásában látta és láttatta. A históriai varázs vonzotta Szegvárra Munkácsy Mihályt is. A "Szentes és Vidéke" című újság 1891-ben a következőket írja: "Idejön hozzánk, hogy tanulmányokat tegyen, felvételeket eszközöljön ahhoz a mesterműhöz, amelyre vállalkozott: a honfoglalást ábrázoló óriási festményhez..." ".... kirándulásokat tesz a környéken ... felvételeket eszközöl jellegzetesebb arcokról ..." "... Munkácsy tegnap Szegvárra rándult ki, tanulmányokat tenni ...". Munkácsy Mihály több jellegzetes szegvári arcot is megörökített "Honfoglalás" című festményén. Az Élet és Tudomány egy 1974. évi számában olvashatjuk a Berkecz Emília szegvári úrhölgy leveléből származó büszke idézetet "... Munkácsy fest nálam. Szegvár, 1891." Feszty ("Masa") Mária, Feszty Árpád lánya Jókai Mór unokája ugyancsak gyakori vendég volt Szegváron. Festett, és tehetséges parasztfiúkat tanított festészeti alapismeretekre. A Szegváron nevelkedett, de Orosházán elhunyt neves grafikusművész, Alexin Andor kiváló alkotásoknak nevezete Feszty Mária portréit és vallási témájú képeit. Mint a fentiekből is olvasható, nem csak olcsó ingatlanokat, de szép tájakat és magyaros arcokat is láthatnak a szentesiek, ha a szomszédos Szegvárra látogatnak. Mészáros Imre

<<< Vissza