Nemrég a Világgazdaság címoldalán jelent meg az ország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztési terve, mely több, az Alföldön élő és az Alföld fejlődése mellett elkötelezett személyiség gondolatát megindította. Ha ránézünk a térkép Dunától keletre eső elgondolásaira, abból világosan látszik, hogy a Budapestről kiinduló sugaras úthálózat átfut az Alföldön, és Romániába, illetve Szerbia-Montenegróba kilépve gyakorlatilag elhagyja az országot. Ez azt mutatja, hogy az M3, M4, M5, M44-es autópályák kinyíló ollói közé kerülő területek hosszú távon fehér foltjai maradnak a gazdaság-fejlesztésnek. - Talán az utolsó előtti percben vagyunk abban a kérdésben, hogy az ország gyorsforgalmi úthálózatán valamilyen szintű változást át tudjunk vinni. Ami az aktualitását adja, várhatóan a közeli napokban megegyezés születik az Európai Unióban arról, hogy Románia és Bulgária mikor lesz teljes jogú tagja a közösségnek. Ezáltal Magyarország keleti határai jódarabon megszűnnek. Az európai hálózat részévé válik az ország közlekedési rendszere - jelentette ki Szirbik Imre polgármester napokban megtartott sajtótájékoztatón, melyen az újonnan megrajzolt M9-es autópályáról esett szó. Miért sürgető a feladat? A tájékoztatóból kitűnt: amennyiben a fentebb említett két ország az unió tagjává válik, a Budapestről kiinduló sugaras főutak Aradon, Temesvárott, illetve Nagyváradon keresztezik az egykori Osztrák-Magyar Monarchia idején kiépült Arad-Nagyszalonta-Nagyvárad-Szatmárnémeti gyűrűt, s e keresztpontok válnak a gazdaságfejlődés jövőbeni kiemelt területeivé. Így az Alföld dél-keleti része (Dél-Bács-Kiskun, Észak-Csongrád és Békés megye jó része) fehér folt lesz a budapesti agglomeráció és az említett román gyűrű között. A polgármester kifejtette: az eredményesen munkálkodó dunántúli lobbi részeként fölkerült az ország gyorsforgalmi úthálózatára a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd félkörgyűrű. A szekszárdi híd megépült, innen kezdve logikus az a föltételezés, hogy a déli autópálya úgynevezett keleti félgyűrűjét is vegyük figyelembe. A tervezett nyomvonalon haladva ez a szekszárdi híd-Kiskunhalas-Kiskunmajsa-Mindszent (itt egy tiszai átkeléssel) Orosháza következik, innentől pedig a 47-es út nyomvonala folytatódik Békéscsaba, Debrecen irányába. A kialakult vélemény az, hogy a szekszárdi úttól a Baja-Szeged útra való bekötéssel, s ez által a 43-as úton a Makó-Arad irányába kivezetéssel az Alföld ebből az autópályából szinte semmit nem profitál. Ez az út igazából Arad és Temesvár térségét köti össze Béccsel úgy, hogy Budapestet megkerüli. - Ez a körgyűrű lényegében létezik, akkor még a monarchia rendszerét összekötötte. Tehát, ha megszűnik a határ Magyarország és Románia között, akkor a határok nélküli Európa térképére tekintve a döntéshozó vidáman mondhatja azt, hogy kérem, ez a gyűrű megvan, minek ide újat építeni. Csak korszerűsíteni kell azt a monarchia korabelit. Tudni kell, hogy az igazi gazdaságfejlesztő erő egy autópálya esetében az utak kereszteződésénél történik. Ezek bírnak logisztikai erővel. Néhány nappal ezelőtt meghívtam az érintett térség képviselőit. Orosháza polgármesterével közös előterjesztést tettünk a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács következő, várhatóan 20-22-e között megtartandó ülésére. Szeged támogatja a tervet. Azt, hogy Szekszárd után kettéválna a rendszer, egyik az eredeti bekötést tartalmazná Szeged és az M43-as vonalába, a másik északabbra a debreceni lekötést kötné össze. Bízunk abban, hogy a tanács mellé áll a tervnek, és elkezdi azokat a jogszabály módosításokat, amelyek azt eredményezik, hogy a gondolat fölkerüljön Magyarország, s az által az Európai Unió gyorsforgalmi térképére. Azért fontos mindez, mivel a jövőben csak azok a beruházások kaphatnak uniós forrásokat, amelyeknek a szakmai elismertsége megvan. Rajta kell lenni a térképen. Ha ez meglesz, az esély is meglesz, ahhoz, hogy pénzforrásokat tudjunk szerezni. Ha most nem kerül rá, akkor 2013-ig nincs esély arra, hogy akár egy fillért is az Európai Közösség erre a célra áldozzon. Fennáll a veszélye, a realitása is, hogy a tőlünk 50-60 kilométerre keletebbre eső gyűrű kapja ezt a lehetőséget. Akkor belátható távlaton kívülre kerül az a kérdés, hogy jelentős útfejlesztés ebbe a térségbe megtörténhessen. Ez egész Magyarország strukturális átalakulását is jelentené. Újságírói kérdésekre válaszolva a polgármester elmondta, hogy a tervezett út 150-180 kilométer lehet majd. Szenteshez ez tizenegyvalahány kilométerre hozza a gyorsforgalmi utat. Arad, Temesvár fejlett ipari parkkal rendelkező ipari város. Erre oda kell figyelni! Ha tavaszig fölkerül a térképekre, akkor van esély arra, hogy 2007 és 2013 között történik valami. Szentes hosszú távú érdekei ezt kívánják. Lovas József

<<< Vissza