A Sínai-félsziget A Sínai-félsziget a Szuezi és az Akabai-öböl közé ékelődik, tulajdonképpen szárazföldi híd Afrika és Ázsia között. A félsziget legmagasabb pontja a Gebel Katerina 2637 méteres. A Sínai-félsziget természeti látnivalói kiválóan kiegészítik a Nílus-völgy kulturális emlékeit. Gebel Musa (Mózes-hegy) A Szent Katalin kolostortól induló és a Mózes-hegy 2285 m-es csúcsára vezető út egy szokásos túra a félszigeten. Mi is beneveztünk egy helyben szervezett olcsóbb útra, az ár tartalmazta a kisbuszos utazást az indulási pontig és semmi mást. Éjjel 2-kor indultunk neki a hegynek, miután kitettek a kolostor mellett és mutattak egy irányt, aztán mindenki mehetett, amerre látott. A túra kb. 1500 méterről indult, a bátrabbak akár tevével is megtehették. Sajátos élmény volt a sötétben, a villogó lámpafényeket követni és időben kitérni a szemből, jelzés és hang nélkül érkező tevék útjából. A szerpentinező út követése nem is olyan könnyű feladat lámpa nélkül, időnként megbotlunk, gödörbe lépünk, de élvezzük a dolgot. A háromórás utat kettő alatt tettük meg, bár nem igazán álltunk meg pihenni. Négykor már a csúcson nézzük meg az ortodox kápolnát, majd leheveredünk a sziklákra egy kicsit aludni. Hatkor kezdődik az ígért látványosság, a percek alatt felkelő napot fotózzuk pár százan, akik ezért tettük meg az éjszakai túrát. A Mózes-hegy is megér pár fotót, mivel fantasztikus töredezett, legömbölyített sziklaalakzatok láthatók körös-körül. Az emberi alkotás, a Szent Katalin kolostor ehhez képest nekünk 10 percet ért, bár ebben a fáradtság is szerepet játszott. Kanyontúrák Az egész napos kanyontúrákat reggel indítják, a Taba Nemzeti Park dzsip nélkül megközelíthetetlen helyeiről van szó. A sivatagi rodeózás után a Színes-kanyonba kb. 90 m szintet lemászva jutottunk be, majd végigjárva a másik végén jöttünk ki belőle. A mészkő anyagú kanyon formáit a szél és a víz hozta létre, de a hírnevét annak köszönheti, hogy a víz kimossa az ásványokat a kőzetből és sajátos színeket, bordókat, narancsokat, sárgákat "fest" a felszínre. Útközben néhol több méter széles az út, máshol 50 centis járatokon kell átpréselni magunkat, míg egy beszorult kőtömb a "szülőlyuk" nevezetet kapta. A Fehér-kanyon a homokkőből pergő hófehér homokszemcsékről kaphatta a nevét, abban jártunk térdig. Itt is kiváló szűkületek, le- és felmászások voltak, élvezetes volt ez is, meg a természeti környezet fantasztikus sziklái, hegyei. Blue Hole Egyik nap programunkba iktattuk a Blue Hole-t is, a Kék Lyuk a búvárparadicsomok netovábbja, erről álmodik több ezer magyar búvár is. Nem véletlenül, hiszen a Dahabtól pár kilométerre északra lévő part korallokkal körbevett 194 méter mélységű lyukat jelent, ahol amatőröknek és profiknak egyaránt elérhetővé válik a Vörös-tenger csodálatos élővilága. Adtak egy búvárszemüveget pipával és egy uszonyt, ezt hívják snorkelezésnek, ezzel belevetettük magunkat a lyukba és néztünk... A csíkos kis lepényhalak például nem zavartatták magukat a vízfelszínen lebegő "búvároktól", tőlünk pár centire úsztak el. Láttunk szivárványszínű nagy halat, fekete-fehér kis halat, kéket sárga úszókkal, kéket hosszú orral, sok kicsi pirosat meg még másik százfajtát, nem szólva a korallok közt lakó tengeri sünről meg valami hozzá hasonló piros jószágról. Fotóztuk is őket az eldobható-vízálló géppel. Az ország szép, az idő jó, az emberek barátságosak, a kultúra nem európai. Ez Egyiptom. Berkecz Pál

<<< Vissza