<<< Vissza |
Közös dolgaink... |
2004. október 22. |
A Szentest Hódmezővásárhellyel összekötő műúton közlekedők közül sokan
nem tudják, hogy a műút jelentős szakasza Szegvár területén halad keresztül.
Az elmúlt negyven-ötven esztendő úgy hozta, hogy Szegvárnak ez a területe
elnéptelenedett. Csak a műút derekegyházi oldalán maradt fent a tanyavilág.
Gondot okoz, hogy a közigazgatási szempontból Szegvárhoz tartozó terület
lakói kerülőúton, nagy időveszteséggel tudják Szegvárt megközelíteni ügyes-bajos
dolgaik intézése végett. Előfordult, hogy a kismama beteg gyermekét Szegvárra
vitte orvoshoz, másnap Szentesre RTG-vizsgálat céljából és harmadnap Szegváron
kapott gyógyszert. - Mit tesz az önkormányzat a problémák enyhítése érdekében? - kérdezem Csatordai Ferencet, Szegvár önkormányzati képviselőjét. - Jobban odafigyelünk mint eddig! Szűkös anyagi lehetőségeink ellenére autóbuszvárót építettünk közel a derekegyházi bekötőúthoz. Legalább várakozás közben ne ázzanak az innen Szentesre, Derekegyházára, vagy Szegvár központjába utazni szándékozók. Szervezés alatt van az orvosi ügyelet Szegvár és Szentes között. - Más jellegű problémák is felmerültek! - Valóban! Korszerűsíteni kell ezt az elhanyagolt vidéket. Elképzeléseink vannak a villamosításra vonatkozóan! - Az igazi megoldás - sokak szerint - mégis az lenne, ha a Szentestől délre fekvő szegvári bekötőutak szilárd burkolatot kapnának! - Az erre vonatkozó tervek is készülnek. Én úgy gondolom ez is előrelépés! Ha nem készülnének megfelelő tervek, nem állítanánk fel fontossági sorrendet, és a problémák nem kapnának publicitást, a helyzet - pénzhiány miatt - még reménytelenebb lenne. - Beszélgetésünk során úgy vettem észre, hogy a képviselő úr érzelmileg is kötődik Szegvár derekegyházi oldalának tanyavilágához. - Nem véletlen! Hat éves koromig ezek között a tanyák között éltem szüleimmel és nagyszüleimmel! - Köszönöm a beszélgetést! Mészáros Imre |