<<< Vissza |
Farmer helyett lajbi? |
2004. október 8. |
Hangversenyei kínálatában a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola a
komolyzene mellett más zenei műfajoknak is teret enged. Az elmúlt évadban
pl. a Fianna - zenéjük sajátos hangvétele úgy ötvözi az európai tradicionális-
és modern zenei elemeket, hogy mindvégig az egyik legősibb örökségben, a
kelta tradicióban gyökerezik-, és a Santal - melynek majd minden tagja az
egykori szentesi zeneiskola növendéke, mára képzett muzsikusa, tanára -
együttesek mutatkoztak be színpadukon nagy sikerrel. Ezt a törekvést folytatták
az idén azzal, hogy az 1975-től október 1-jén megünneplésre kerülő zenei
világnap tiszteletére az idén a Lajbi Népzenei Együttest hívták meg hangversenytermükbe
muzsikálni. A 2001-ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének-zene-népzene szakos hallgatóiból alakult Lajbi együttes beköszönő muzsikája méhkeréki volt. (Méhkerék román nemzetiségi falu hazánkban. Kiváló adatközlőikről, Kovács Tivadar prímásról és Nyisztor György táncosról néhány napja sugárzott a MTV 1 megemlékezést.). A Lajbi zenekar műsorát Bíró István konferálta, aki nagybőgőn, furulyán, és ütőgardonon zenélt. Hegedűn Mucsina Norbert és a szentesi Mihály Tibor, míg brácsán és kobozon Nádas Péter játszott. Október 1-jei koncertjük zeneszámaival bejárták a Kárpát-medence magyarlakta területeinek többségét. Sorrendben dunántúli, szatmári, szilágysági, moldvai, szászcsávási, marosmenti, széki, gyimesi, kalotaszegi, végül pedig palatkai dallamokban gyönyörködhetett az ülőhelyek egyharmadára jutó közönség. A színpadon lévő, huszas éveik elején járó négy fiatalember megjelenésén nem volt semmi szokatlan. Farmer, fehér vagy fekete ing, kezükben a hangszereik: hegedű, brácsa, bőgő, koboz, furulya, vagy éppen az ütőgardon, a gyimesiek hangszere. Ám alig kezdték meg műsorukat, rájuk került a lajbi. S lassan felruházták ezzel a kényelmes, néha viseltes, huncut ruhadarabbal a közönséget is. No nem szó szerint, hanem muzsikájukkal. Hiszen akik ilyen őszintén, ilyen szépen tudják a magyarlakta vidékek legjellemzőbb dallamait zenélni, azokon lélekben ott van a lajbi. Sőt, ezt a lélekmelegítőként is emlegetett mellényt másokra is rá tudják adni. A lajbi szót választották, hogy megkülönböztesse őket más, autentikus népzenét játszó együttesektől. Vajon mi lehet e mögött?... Hiszen már vagy 50 éve a magyarok számára is a praktikus viselet a farmer. Legyen az nadrág, dzseki vagy szoknya. Ők is, és rajtuk kívül még sokan majd minden nap farmert húznak magukra. Az lenne jó, ha láthatatlanul nemcsak rajtuk lenne a lajbi! Hankó Györgyné |