<<< Vissza

Vágya volt az időseken segíteni

2004. szeptember 24.

 
A közszférában hosszú ideje eredményesen tevékenykedő, s augusztus 20-a alkalmából kitüntetett dolgozók egyike Molnár Piroska szociális gondozó. Pályáját, mint házi gondozó kezdte 1976-ban Magyartésen. 1977-től Szentesen dolgozott, majd két évre visszakerült házi gondozónak. 2000 óta a Nagyörvény utcai Idősek Klubjában dolgozik. Pályaválasztása, mint mondja, nem volt véletlen.

- Mindig is szerettem az idős embereket, közel állnak hozzám. Az volt a fő vágyam, hogy rajtuk segíthessek.

- Meséljen a munkájáról.

- Kilencen dolgozunk itt a vezetőséggel együtt. Nappali ellátásban ötvenöt, valamint tíz bentlakó idős emberrel foglalkozunk. Étkeztetésükkel, fürdetésükkel, három műszakban.

- Jól gondolom, hogy munkájának először inkább a szépségei jutnak eszébe, s nem a nehézségei?

- Így van. Nagyon szép hivatás ez, melyet csak szívvel-lélekkel lehet csinálni.

- S mi jelenti a gondokat? Sok türelemre van szükségük?

- Nem nagyon vannak gondok. Sokrétű a bentlakók és a bejárók viselkedése, úgyhogy ez toleranciát kíván.

- Előfordul, hogy egy nehéz nap után haza is viszi a munkáját?

- Nem igazán. Megpróbálom mindig itt, a kapun belül hagyni.

- A városi kitüntetést hogyan fogadta?

- Nagyon jó érzés, hogy elismerték a munkámat. Szavakba sem tudom foglalni.

- Szeptember 25-én az idősek világnapját ünneplik.

- Igen, ünnepi ebéd lesz. Műsorral is készülünk az időseknek, de ez még meglepetés.

D. J.


<<< Vissza