<<< Vissza

Egy mindentudó könyv

2004. szeptember 24.

 
Labádi Lajos, a levéltár igazgatója évtizedek óta gyarapítja városunk helytörténeti irodalmát. Művei a lokálpatrióták és a történelmet oktatók számára alapművekként szolgálnak. Legújabb munkája alighanem összegzése - a korántsem befejezett - életművének. Legalábbis az én értelmezésem szerint.

A kötet címe: Szentes története évszámokban. A várostörténeti kronológia a 1075 és 1945 közötti időszakot dolgozza föl. Azaz az első okleveles emléktől a II. világháború végén bekövetkezett történelmi fordulatig.

Ha egy történeti munka az évszámok felsorakoztatását tekinti feladatának, akkor komoly veszély, hogy a mégoly hasznos és alapos kötet esetleg száraz olvasmánynak bizonyul. Ezt elkerülendő, ahogyan ő maga fogalmaz: "...a szócikkek a megszokottnál olykor terjedelmesebbek, adatgazdagabbak, stílusukban olvasmányosabbak, szándékunk szerint a nagyközönség számára is "fogyaszthatóak"." A kötet alapos tanulmányozása után kijelenthetem: a szerző elérte célját. Szakmailag Benda Kálmán módszereit tekinti követendő példának. Bölcs döntés, kevesen akadnak a magyar történetírók között akik olyan tökéletesen ötvözik a szakmai elmélyültséget és a tetszetős stílust mint Benda professzor úr.

Labádi Lajos - saját állítása szerint - két gonddal is küszködött. Egyrészt: bizonyos korszakokról a források hiánya miatt keveset lehet tudni. (Ez főleg a város történetének korai szakaszára vonatkozik.) Másrészt: némely időszakok még nincsenek kellő mélységig feltárva. Ezért a szerző művét nem tekinti véglegesen lezártnak, valamint hibátlannak sem. Nézetem szerint azonban bizonyosak lehetünk abban, hogy minden adat, amely elérhető helyén van és értékének megfelelően kezeltetik. Hiszen Labádi nem csak a saját munkáira támaszkodik, hanem a pályatársak életművét is pontosan ismeri. Azaz műve a helytörténet pillanatnyi állapotát tekintve tökéletes.

Nézzük mit "tud" a könyv? Egyrészt az időintervallumban szereplő összes eseményt felsorakoztatja. Nemcsak a szentesieket, hanem az országos, sőt nemzetközi súlyú történések közül is azokat, melyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolták elődeink sorsát. Így kerülhettek a kötet végén található személynévmutatóba uralkodók, miniszterelnökök nevei is. Eközben kiterjed a szerző figyelme bizonyos a köztudatban gyökeret vert félreértések eloszlatására is. Ilyen például az 1686-os úgynevezett "szentesi csata", ami valójában Zentánál esett meg.

Minden, Szentes életében jelentős személy (orvosok, jogászok, művészek, politikusok, tanárok, stb.) születési és halálozási dátummal szerepel, illetve megtudható a könyvből mettől meddig és milyen szerepet játszott a helyi közéletben. Ezen jeles személyek rövid életrajza is része a könyvnek, kissé - de szerencsésen - eltérve a kronológiákban megszokottaktól.

Nem maradnak el a lapokról a fontosabb épületekkel kapcsolatos tudnivalók sem. Megtalálhatjuk a különböző civil szervezetek alakulásának dátumait is, illetve létrejöttüknek oka is kiderül.

Említésre kerülnek a hosszabb-rövidebb ideig létező újságok, sportcsapatok, kulturális egyesületek. Alighanem minden ami fontos vagy/és érdekes. Érdekes, hogy egy-egy esztendő eseményei után esetenként még egy rész következik, ami "az év folyamán" elnevezést viseli. Itt található mindaz, ami az adott esztendővel kapcsolatban még említésre méltó.

A függelékben lelhetjük a főbírák, a polgármesterek, a tanácselnökök, az országgyűlési képviselők, a díszpolgárok listáját. Ezen kívül helytörténeti bibliográfia és személynévmutató teszi teljessé a kiadványt.

Labádi Lajos bejelentett szándéka a következő: ha egészsége és energiája engedi folytatja a kötetet az 1945 utáni események lajstromba vételével. Kívánom, hogy úgy legyen.

P. Gy.


<<< Vissza