<<< Vissza

A csapatmunka és az összhang a legfontosabb

2004. augusztus 19.

 

Dr. Gombos Gyula az egészségügy Semmelweis-napján Csongrád Megye Egészségügyéért Díjat vehetett át a megyei önkormányzat székházában. Megtisztelőnek tartotta, hogy a megyei közgyűlés elnöke, a szakmai vezetés és a megyében levő kórházak vezető személyei is jelen voltak. Úgy érzi, ha nem is nevesített formában, de az intenzív osztály tervezésében, kialakításában, majd évekig a vezetésében elvégzett munkája volt az, ami miatt ebben a kitüntetésben részesült.

- Szentesen születtem, és az egyetem elvégzése után, 1968-ban visszatértem szülővárosomba. A belgyógyászaton kezdtem el dolgozni a szakvizsga után, 1973-ban. Az úgynevezett őrző részlegnek a kialakítására kaptam megbízatást. Ennek lettem a vezetője. Az itt folyó munka a keringésnek, a légzésnek és a tudatállapotnak a károsodott tényével való megbetegedéseket jelentette. Ehhez hasonló események zajlanak a műtőben is az altatás során. A belgyógyászaton anesztéziából, azaz altatástudományból is szakvizsgát szereztem. 1977-től az anesztézián dolgoztam.

Munkásságom lényegét az intenzív osztály kialakítása jelenti. Ez évekig tartó felkészülést igényelt egy megyei kórház funkciójától megfosztott városi kórházban. Fejlesztésre magasabb fórumoktól nem nagyon jött támogatás. Így a kórház sokéves tervezés és szervezés után saját erőből döntött az intenzív osztály kialakítása mellett. Ezt a társosztályok javításra, felújításra, működésre vonatkozó költségeinek összevonásával sikerült megvalósítani.

Az intenzív ellátás alapvető feladata az orvosi társ szakágak gyógyító tevékenységének kiegészítése az életben tartás ellenőrzésének, esetleg pótlásának eszközeivel. Az eszközök, vagyis azok a gépek és műszerek, melyek az intenzív ellátáshoz kellenek, az orvosi szakmai tevékenységen belül is a drága műszerek közé tartoznak. Az észlelő műszereknek a folyamatos mérésen túl fel kell ismerniük a kialakuló veszélyhelyzetet, és riasztaniuk kell akkor, amikor az alapvető életfunkcióknak, a leállása bekövetkezik. Hiszen életünk az utolsó szívdobbanásig tart. Ezt a gépnek észlelnie kell, mert ha öt percen belül a problémát rendezni tudjuk, akkor a betegnek van túlélési esélye. A műszereknek úgy kell működniük, hogy legyen öt percünk arra, hogy a beteg érdekében tegyünk és cselekedjünk.

- Milyen gépek és műszerek vannak az osztályon?

- Működésem ideje alatt sikerült megteremteni azt, hogy olyan lélegeztető gépünk legyen, melyet például az amerikai hetes ikrek kezelésében alkalmaztak. A pici, koraszülött, fejletlen babák légzéséhez megfelelő módon, kellő érzékenységgel alkalmazkodó készülék ára törvényszerűen magas kell hogy legyen. A szívütem-szabályozó készüléknek napi százezer ütést kell biztonsággal leadnia, hetvenes percenkénti ütésszám mellett. Ez is nagyon drága. A garattáji sérülés, égéses duzzanat okozta légúti akadály esetén egy hajlékony száloptikás hörgőtükör is nagyon nagy segítség a helyzet felmérésében. Az ára ennek is meglehetősen magas. A hagyományos, sebészi jellegű légcsőmetszés helyett egy tágításos légzési technikával tudunk gyorsan segíteni. A szívburoknak műtéti sterilitást igénylő csapolása alkalmával az űrhajóhoz miniatürizált méretű, mozgatható, ultrahangos készülékkel tudunk jelenleg képalkotást elérni. Az ágyhoz kötött betegnek a helyszínen történő méregtelenítő művese-kezelése egy bonyolult technikát és személyzetet igénylő eset. Volt olyan betegünk, akinek az ellátásához tizenhét szakember együttműködése volt szükséges, hogy a méregtelenítő funkciót el tudjuk végezni.

Ezeknek a drága műszereknek a kezeléséhez, értékeléséhez, és a szükséges további teendők elbírálásához, végrehajtásához egy szakképzett személyzet elhelyezésére volt szükség. Nem volt arra lehetőség, hogy ez a kórház minden osztályán meglegyen. Ez vezetett oda, hogy az intenzív osztályt ki kellett alakítani. Az osztály felavatására 1990-ben került sor, akkor kaptam megbízást a vezetésére. A szakemberek toborzása, kiképzése, és a munka elindítása embert próbáló feladat volt. Abban az időben hétköznap, vasárnap, éjjel és nappal folyamatosan rendelkezésre állva segítettem a munkatársaimnak.

Úgy érzem, sikerült kinevelni egy olyan orvosgárdát, amely a munkában megfelelő segítséget tudott nyújtani, és egy olyan nővércsapatot, mely tagjainak az alapvető ápolónői képesítés mellett jelentős részben megvolt a szakképesítése erre a feladatra. A leglényegesebb: olyan összhang alakult ki, amelyben a munkatársak időben jelezték, ha probléma van, és így időben tudtunk lépni.

- Milyen betegeket kezelnek az intenzív osztályon?

- 1990-től tavaly nyárig több mint ötvenezer ember műtéti altatását végeztük el, közülük ötezren fordultak meg az intenzív osztályon. Ez az osztály nemcsak a műtéttel kapcsolatos betegségcsoportokat látja el, hanem minden alapszakmának az életveszélybe kerülő, és a gyógyulás esélyével rendelkező betegét kezeljük. Előfordult nálunk agytályog, agyhártyagyulladás, sok idegrendszeri eredetű légzésbénulás, baleseti sérültek, keringési vagy légzési megbetegedésből következő problémák, égési sérültek.

Hagyománya volt kórházunkban a koponyacsontpótló műtéteknek, amiben szintén komoly szerepet játszott a tevékenységünk. Az urológián az endoszkópos vesekő-eltávolítás egyes betegeknél azért került előtérbe, mert egyéb társuló bajok miatt a hagyományos műtéti megoldásra alkalmatlan volt, nem bírta volna ki. Ezeket a társbetegségeket kellett kezelnünk a vesekő eltávolítása alkalmával. A baleseti sebészeten zajló protézis-beültetés szintén ismert eljárási mód, mely jelentős vérveszteséggel jár. A vérpótlás alkalmával a folyadékterhelés a rossz keringési rendszerű embereknél komoly szívproblémákat tud kiváltani. Az utókezelésben itt is szerepet kaptunk. Az intenzív osztály megléte tehát ezek biztonságos elvégzését és a súlyosabb állapotban lévő betegek műtőasztalra kerülését teszi lehetővé.

- Elegendő a nyolc ágy?

- Az intenzív osztály működésében jelentősen érvényesülnek a fronthatások. Amikor az emberek szétszórtabbak, több a baleset. Ezzel párhuzamosan sok betegség van, melyek állapotrosszabbodásának oka a frontok betörése. Van úgy, hogy vihar előtti csend van az osztályon, olykor pedig kevésnek tűnik a nyolc ágy is. Összességében ez az ágyszám a realitásnak megfelelő.

- Mivel tölti az idejét, amióta nyugállományban van?

- Azóta a műtétre váró betegek előkészítő kezelésének véleményezésében tevékenykedem, csökkentett óraszámban. Azt a célkitűzést igyekszem megvalósítani, hogy akinek társbetegsége van, annak műtéti elviselésére vonatkozóan a lehető legjobb állapotát próbáljam kialakítani.

Majzik Andrea


<<< Vissza