Július 30-a, péntek volt a VI. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem utolsó
napja. A nagy érdeklődésre számot tartó záró előadást dr. Czeizel Endre
tartotta a helyőrségi klubban. "Aki költő akar lenni, pokolra kell
annak menni?" - ez volt a híres orvosgenetikus több mint egyórás
előadásának címe. Kutatásai alapján próbált választ adni a kérdésre.
Drasztikus változások mennek végbe a világban - jegyezte meg a professzor
az előadás elején. A média mintha azt sugallná, hogy a legfontosabb emberi
értékek közé a pénz, a hatalom, a politika és a szex tartozik. Valójában
ezek talmi értékek. Igazi értékek: az egészség, a szerelem és a legnagyobb
természeti kincs, az emberi tehetség.
Kutatásai azt igazolják, hogy a Kárpát-medencében Mohács óta nem szerencsés
géniuszpalántának születni. Czeizel Endre 1998-ban nyugdíjba vonult, s
azóta jelentős kutatásokat felhasználva különböző géniusztípusok gyökereit
próbálja megérteni. Úgy véli, ha értenénk a gyökereket, akkor jobban tudnánk
segíteni, hogy a minden generációban megszülető kivételes tehetségekből
géniuszok legyenek. Ha megértenénk, hogy ez a legnagyobb természeti kincs,
amitől a nemzet jövője függ, akkor talán jobban vigyáznánk rájuk. Az ókori
görögök mondásából indult ki kutatásai kezdetén, miszerint négy olyan
tehetségszféra van, amire születni kell: a matematika, a muzikalitás,
a poétaság és a vizualitás. Ezekre mindenkit meg lehet tanítani, de vannak
kivételes képességű egyének.
A muzsikosokkal kezdett először foglalkozni. Bachot, Mozartot, Beethovent,
Liszt Ferencet, Erkel Ferencet és Bartók Bélát vizsgálta. Feldolgozta
a családfájukat, és kiderült, hogy a családban sok-sok muzsikus volt.
Például a Bach családban hatvanhét muzsikus volt, az Erkel családban pedig
nyolc generáción keresztül mindenki zenével foglalkozott. A nagy muzsikusok
tehát nagyon erős genetikai adottságokkal rendelkeznek, ennek köszönhetően
géniuszok lesznek.
Ezután kezdett foglalkozni a költőkkel. Megfigyelte, hogy a költők családfája
mennyire más, mint a zenészeké. Goethe nagypapája például szabó volt.
Elvett egy gazdag özvegyasszonyt, borkereskedő lett, fiuk pedig jogász.
Magyarok közül a legnagyobb költőket vizsgálta, Balassi Bálinttól Nagy
Lászlóig. Kiderült, hogy a költők a semmiből jönnek. A szülők között nemigen
vannak zsenik. Petőfi apja mészáros, anyja írástudatlan szlovák cselédlány
volt. Jött Romániából egy szappanmunkás, elvett egy cselédlányt, született
egy fiuk, akit József Attilának hívnak. A testvérek között viszont vannak
költők. Nagy László testvére és Radnóti féltestvére például híres költők.
A gyerekek között Arany János fiát, Arany Lászlót kivéve nincsenek nagy
tehetségek. Ezt genetikailag látszólag nehéz megmagyarázni. Huszonötezer
génünk van, és átlagosan mindannyian hordozunk öt hibás gént. Ahogyan
a kromoszómák, a gének is párosával vannak, és a hibás gén mellett mindig
van egy jó gén. De ha véletlenül két olyan ember találkozik, aki a kromoszóma
azonos helyén hordozza a szokatlan gént, akkor 25% az esély, hogy születik
egy géniusz gyermekük.
A költői tehetség hamar megjelenik. Weöres Sándor négyéves korában már
verseket írt, melyek felnőtt korában megjelentek. József Attila hétéves,
amikor versírásba fog. Pedig senki nem mondta nekik, hogy írjanak. Úgy
tör ki belőlük a tehetség, mint a vulkánból a láva. A költői géniuszság
egy veleszületett küldetés, amit valóra kell váltani. Fontos kritérium,
hogy az igazán nagy költő nem az, aki szép verseket ír, hanem az, aki
új verseket ír, aki új stílust, új világot tud teremteni. Ők általában
nem voltak jó tanulók, és az élet más területein sem igazán tudtak érvényesülni.
Tehetségük rányomta bélyegét az életükre.
A magyar költészet egy világrengető géniusszal kezdődött, ő Balassi Bálint.
A költő részletes bemutatása és elemzése következett. Miután levezette
a családfáját, megtudtuk, hogy bár fantasztikus költő volt, de borzasztóan
pénzéhes ember is, aki szeretett és tudott élni. Jó harcos volt és szerette
a nőket. Mesélt házasságairól, csábításairól, olykor pikáns részleteket
is hallhattunk. Balassi részt vett Esztergom ostromában. Hiteles dokumentumok
szerint egyedül akarta elfoglalni a várat. Az ostrom közben combon lőtték.
A magyar irodalomtörténet szerint amputálták mindkét alsó végtagját. Czeizel
professzor utánanézett ennek, és kiderült, hogy nem így van. Egy - a Balassi
családhoz közelálló - személy kihantoltatta Balassit, és mindkét alsó
végtagjának csontjait megtalálták.
Sajnos, a magyarokra az jellemző, hogy amíg élnek körülöttük a géniuszok,
addig pusztítják őket. Haláluk után jön a nemzeti lelkiismeret-furdalás,
majd állítanak nekik egy gyönyörű szobrot, és attól kezdve istenként tisztelik
őket.
A vizsgált költők közül tizenhatan szélsőséges kedélyűek voltak, ma mániákus
depressziósnak mondanánk őket. Huszonegyből húszan dohányoztak. Sokan
ittak, kábítószereztek. Egyedül Radnóti volt lelkileg egészséges, őt a
társadalom tette beteggé.
Legnagyobb magyar költőink fiatalon meghaltak és nagy értékeket vittek
magukkal a sírba. Vigyázni kellett volna rájuk! És vigyázni kell a mai
géniuszokra is, hiszen a tehetség a legnagyobb természeti kincs.
Majzik Andrea
|
