Medárd előtti esőkkel jól feltöltődött ismét a talaj vízkészlete. Csapadék fontosságát mutatta, hogy még a mélyebben fekvő területeken sem maradt víz, kellett az eső. A kertekben két területen okoz gondot a csapadék, egyrészt a gombabetegségek megszaporodnak, miközben a gyomok is gyors növekedésnek indulnak. Az enyhébb tél illetve a tavalyi komolyabb lisztharmatfertőzés következtében e kórokozó jelentkezett először. Nemcsak az alma hajtásvégein látható, hanem például a gyökérzöldségeken is előfordul. Vele együtt elég korán jelentkezett a varasodás is, tünetei nemcsak a leveleken, hanem a kis terméseken is fellelhetők. E betegségek ellen kontakt és szisztemikus szerek kombinációjával ajánlatos védekeznünk. Szerencsére tavaly kevés peronoszpóra fertőzőanyag képződött és telelt át, így a korai járvány elmaradt. Most viszont már számíthatunk a felszaporodására. Szerencsére a peronoszpórafélék a borsóban ritkán okoznak komolyabb kárt, így ott védekezni sem kell ellene. Nem úgy mint a vöröshagymánál és a káposztaféléknél, ahol akár az egész állományt is tönkre teheti. Valamennyi permetezés csak akkor hatásos, ha betartjuk a gyári előírásokat és nedvesítőszert is teszünk a lébe. Fölösleges az előírt töménységeket túllépni, abban a reményben, hogy így nő a hatékonyság és tartósabb lesz a hatás, ez csak felesleges pénzkidobás és környezetszennyezés. Inkább cseréljük a szereket vagy szerkombinációkat használjunk. Már pár hete itt a levéltetű, mely szinte minden fiatal hajtást megtámad. Különösen szereti a szilva, cseresznye, meggy, őszibarack leveleit, de a rózsa kis bimbóit sem veti meg. Jelenlétét a hangyák megjelenése is mutatja, mert a kivált mézcseppes váladékra hangyák százai másznak fel a fa törzsén. Levéltetű ellen a többszöri permetezés az eredményes, mert könnyen berepül ismét a már megvédett fákra. Eső után általános kertészeti alapelv a kapálás, mely nemcsak a gyomok irtása miatt szükséges, hanem legalább olyan fontos a talaj lazítása, levegőztetése szempontjából is. A gyomok nemcsak elnyomják a kultúrnövényeket, hanem virágporukkal allergizálnak is. Még nem virágzik a parlagfű, mégis igen sokan szenvednek a szénanáthától, melyet főleg a fűfélék pollenje okoz. Tehát az egészségvédő program része az is, ha az árokpartokon, gátakon, útszéleken, a kertekről nem is beszélve levágjuk (kaszáljuk) még virágzás előtt a füvet. Más a helyzet, ha a kertünkben szép gyepet szeretnénk. Itt az angol példát ajánlatos követni: hetente vágni, ha kell utána öntözni, időnként tápoldatozni. Ha ezt folyamatosan, néhány évtizedig csináljuk, gyönyörű pázsitunk lesz. Sokan panaszkodnak, hogy a pitypang (gyermekláncfű) elcsúnyítja a zöld felületüket. Csak a gyökerestől való eltávolítás az eredményes, mert ha föld felett csak elvágjuk, még jobban elágaztatjuk a gyökértörzsét, így megnöveljük a virágszárak számát. Friss gyeptelepítésnél gyakran előfordul, hogy erősen gyomos lesz a kelésünk, nem fontos gyomlálásba fognunk, mert a sűrű nyírást az egyéves gyomok úgysem bírják, fokozatosan kitisztul az állományunk. Az idén virágzáskor a hagyományos meggyen kívül a kajszit is elkapta a monília, "leperzselt", felkopaszodó hajtásvégeket okozva. Most már sajnos csak a metszőolló segít, 8-10 cm-es egészséges résszel együtt vágjuk le az elszáradt részeket, a kajszinál nem árt sebkezelést végeznünk a gutaütés megelőzése miatt. Tanulság, nem hanyagolhatjuk el az alapos télvégi lemosó permetezést és a virágzáskori védekezéseket. Dr. Horváth György Király István Kertbarátkör elnöke

<<< Vissza