A minap egy sajtótájékoztatóra szóló meghívást kaptam, melynek témája Cseuz László a 4. olimpiai részvételére készül. A tájékoztatót vezető Bocskai Istvántól hallhattuk: - Egy nemzeti sportvárost minősítő dolog az, hogy ezen a nyáron Szentesről többen elindulnak kerékpárral Athénba. Az első pillanattól kezdve szeretnénk azt hangsúlyozni, hogy mindenféleképpen példaértékű s különleges, hogy Barcelona, Atlanta, Sydney után Cseuz László Athénba is el megy egyedül kerékpárral. Majd ismertetésre került egy marketingtervet, amely július 2-a és szeptember 12-e között történő programokat tartalmazza, mely három részből áll. Július 2-30-ig: start az olimpiára, a felkészülés utolsó mozzanatai. Az olimpiai játék kezdete, melynek célja az emberek mozgósítása az olimpiai érme fontossága mellett. Július 30.: ünnepélyes indulás, start a Robogó és Superbike motorszalon elől. Július 30.-augusztus 12.: két keréken Athénba. Augusztus 12.: ezen a napon érkezik meg Cseuz László az olimpiára. Augusztus 12. - szeptember 12.: visszaszámlálás. Megismerhetjük az édesanyja, a gyerekei, illetve a diákok, tanárkollegái reakcióit a távollévő Laciról. Szeptember 12.: ünnepélyes fogadás a hazatérő Cseuz Lászlónak. Színhely a Kossuth tér. Ekkor hirdetik ki az olimpiai játék győztesét. A sajtó kérdéseire Cseuz tanár úr a következőket válaszolta: - Januárban múltam hatvanéves. Úgy érzem minél idősebb az ember, annál komolyabban kell venni egy felkészülést. December elsején egy szobakerékpáron kezdtem a felkészülést. Csaknem 90 órát tekertem rajta. Jártam úszni, közel 100 km-t úsztam. Készültem edzőteremben kb. 70 órát. Március 1-jén jöttem ki a szabadba, s azóta tekertem 7960 kilométert. Július 27-ig meg kell lennie a tízezer kilométernek. Majd következik három nap pihenő, s 30-án a start. Az útvonal: Horvátország, Szlovénia, Olaszország, majd komppal át Görögországba, s ott délre illetve keletre tovább Athénig. A távolság oda-vissza ötezer kilométer. A megnyitó ünnepségtől a záró ünnepségig Athénban leszek. Vannak kedvenc sportágaim, de a magyar érdekeltségű rendezvényeket megnézem. - A Szent Jupát Sportegyesületből öt fiatalember kerékpározik Athénba. Ön mégis magányos farkas, miért? - Idegenekkel nem szívesen mennék. Nem ismerjük egymás felkészültségét. Ők másik úton mennek. Nem könnyű hozzám alkalmazkodni. Bennem él az őrület, hogy reggeltől estig pedálozok. Minél hamarabb ki szeretnék érni. Engem ne befolyásoljon senki. Az is a célom, hogy egyedül menjek. A jövővel kapcsolatosan Cseuz László kijelentette: - Én Atlanta után azt mondtam, nem megyek el többet olimpiára, mert akkor is veszélyesnek ítéltem meg. Volt egy fogadalmam, hogy megtanulok egy idegen nyelvet a Sydney olimpia idejére, arra nem voltam alkalmas, így el kellett mennem. Mivel az olimpiai karikákból is öt van, négy év múlva ha leszek olyan egészséges, nyugdíjasként könnyedén, lazán elmegyek Pekingbe. Ez a nagy vágyam. Brezovai Sándor főszponzor a hozzá intézett kérdésre a következőket mondta: - Úgy gondolom, hogy elismerésre méltó illetve lenyűgöző az, hogy hatvanévesen el meri vállalni az egyedüli tekerést. Ennek a dolognak van akkora sportértéke mintha nyerne egy olimpiai érmet. Neki ha gondjai vannak az úton, egyedül kell megoldania, míg a másik csapatnál, a fellépő problémát öten oldják meg. Én tudom, hogy mi az, amit a tanár úr végrehajt, hiszen annak idején mikor aktívan versenyeztem, a felkészülésemkor keményen dolgoztam, s tekertem én is napi 100-120 kilométert. A cégemnek az a profitja amit marketingre, reklámra szánok. Ezt teljes elismerésem jeléül, a legmelegebb szívvel ajánlottam fel azzal a kikötéssel, hogy én akartam lenni a főtámogatója. Szűcs Lajos alpolgármester a hozzá intézett kérdésre kijelentette: - Biztos vagyok benne, hogy aki támogatni akarja többek között én is, megtaláljuk a módját. A város mint szponzor nem vesz részt. Kívánunk Cseuz Lászlónak, s azoknak is akik követik példáját sikeres utat oda-vissza. Dunás-Varga Zoltán

<<< Vissza