<<< Vissza

Gondolatok

2004. július 2.

 
Világméretű gond a szénhidrogénkészlet ijesztő fogyása. Egyre terjed az új energiaforrások felkutatása. Ez az irányváltás helyes is, mert egyébként is a levegő tisztán tartása elsőrendű érdek. Csakhogy a nap- és szélenergia felhasználása eddig meglehetősen szerény eredményekkel bíztat. Lehet, hogy én fedezem fel a spanyolviaszt: a kutatók forduljanak a tengerek hullámzásában keletkező energia felé: felbecsülhetetlen mennyiségű erőt lehetne megnyerni vele: ha a tengerfenékből ki lehet nyerni az olajat, miért ne lehetne befogni a partokhoz közeli hullámok kifogyhatatlan erejét?

"Hová tűnt a Vidám Színpad?" kérdezi a sajtó. Én - gondolom, nem egyedül - mást kérdezek: hová tűnt hazánkban a vidámság? Vagy: hová lett a vidámság a közéletből meg a sajtóból?

Más a kereszténység, mint világnézet és más a vallásgyakorlás, mint életforma. Az előző nem több mint elmélet, az utóbbi tisztán gyakorlat.

Igaz-e az a megállapítás, hogy a kereszténység inkább történelmi emlék, vékony máz a magyar kultúrán? A templomba járók, a tényleges vallásgyakorlók arányszáma mit mond?

Alapvető különbség van a magyar és az európai munkavállalók között: a magyar munkavállaló lakást rendez be, házat épít és csak annak közelében akar dolgozni. Akár egy egész életen át ugyanazon az egy munkahelyen. Az európai munkavállaló könnyen és gyakran változtat munkát és munkahelyet. A jövő az utóbbié.

Dr. Imre Ernő


<<< Vissza