Képönkön: A Páva utcai jégverem és takarmánytároló (Fotó: Labádi L., 2004.) Az 1990-es évek elején igen sokat változott a Szabadság tér (régen Tyúkpiac tér) környékének arculata. Új emeletes lakóházak, garázsudvarok, üzletsorok épültek; a buszpályaudvar közelsége miatt a korábban csendesnek számító utcák forgalma megnőtt. Az építkezéseket megelőző bontások során vált láthatóvá a Páva utca 3. számú ház udvarában álló hatalmas, fából készült takarmánytároló, vagy ahogyan a járókelők inkább emlegették, kukoricagóré, amely egy jégverem tetejére épült. Méreteivel felkeltette a figyelmet, és azóta is sokan találgatják, hogy vajon mikor épülhetett, s mire szolgálhatott itt, a város közepén? Az alábbiakban ezekre igyekszünk választ találni. Az érintett városi belső telek a hajdan Bogár köznek (Bogár zugnak) nevezett városrészben található. A régi térképek tanúsága szerint az 1850-es évek elején történt házszámozáskor a szóban forgó ingatlan a III. tized (= kerület) 1913. számot kapta. Az 1857. évi és az 1869. évi népszámláláskor a tulajdonosa Czukor Salamon kereskedő volt. Az 1869. évi népszámlálás bejelentési ívén feltüntették az ingatlan tartozékait, de jégverem (pince) vagy terménytároló (kukoricagóré, csűr) nincs jelölve. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdéses jégverem és takarmánytároló 1869/70 után épült. Az ingatlan - az átszámozás utáni új házszám III. tized 158. - 1886-ban vétel útján Beéch (Beéh, Beé) Márton 30 éves görögkeleti mészáros iparos tulajdonába került, aki a szentesi iparlajstrom bejegyzése szerint 1888-ban váltotta ki az ipart virsli és szalámi készítésére. Ez figyelmet érdemlő adalék, mivel az új tulajdonos foglalkozása indokolhatja úgy a jégverem, mint a tetejére épített nagyméretű takarmánytároló szükségességét. Iratok bizonyítják, hogy Beéch Márton számos jószágot tartott a házánál. Egy 1899-ben tartott hatósági vizsgálatkor pl. 10 db szarvasmarhát és 6 db sertést, valamint 10 juhbőrt és 15 kocsinyi trágyát találtak az udvarán. Az ilyen méretű jószágtartás, illetve a húsfeldolgozás elképzelhetetlen lett volna a fenti építmények nélkül. A szóban forgó jégverem és takarmánytároló építését igazoló irat nem maradt fenn. A korabeli városi tanácsi iktatókönyvekben csupán 1898-ban található egy bejegyzés, amely Beéch Márton építkezésére utal, de az iratot időközben kiselejtezték. Mivel Beéch ekkor már 10 éve űzte a mészáros ipart és húsfeldolgozást, kevéssé hihető, hogy csak ekkor szánta volna el magát a nélkülözhetetlen melléképületek építésére. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a telek megvétele, illetve az ipar kiváltása közötti időben, tehát 1886-1888 között építkezett, felkészülendő az iparűzésre. Ha az építkezés valamivel később történt volna is, akkor is egy legalább 100 éves gazdasági jellegű építményről beszélhetünk, amely védelmet érdemel. Mivel azonban a levéltári forrásokból nem deríthető ki teljes bizonyossággal a Páva utcai jégverem és felépítményének pontos keletkezési időpontja, szükséges lenne az építmény tégla-, fa és fém részeinek szakértők általi megvizsgáltatása. Addig is óvjuk, védjük a már egyedinek számító gazdaságtörténeti műemléket. Labádi Lajos

<<< Vissza