A húszas években, mint kisdiák, azt tanultam, hogy a csehek gyávák. Nem szeretnek katonáskodni. Utálják a háborút. Később aztán, mint egyetemista azt is megtudtam, hogy a cseh hivatalnokok sokkal udvariasabbak, mint a magyarok. Vagyis jobban értenek a demokráciához, mint a mi uraink. Aztán már azt is meg kellett érnem, hogy tudnak Prágai tavaszt csinálni. Most meg - igaz ez már csak sport, de - tudnak 0-2-ből 3-2-őt előfocizni. Vagyis ötven évvel a németek híres 3-2-es győzelmét meg tudták ismételni. Ilyen gondolatok futkároznak agyamban a portugáliai nagyszerű rangadó után. Mert, valahogy öreg szívvel is tudok lelkesedni, ha olyasmit láthatok, miként alakul át a vereség győzelemmé. Attól meg igazán nagyon boldog lennék, ha a mi kis hazánkban is jól sikerülne az a rangadó, mely az EU-s választások nem éppen európai lefolyása után kerül sorra. Igen, a most következő időszak is rangadó lesz. És nem annyira politikai értelemben, mint inkább erkölcsiben. Persze jól tudván azt, hogy a jó erkölcs nem tud ártani a politikának. Mi fog hát mérkőzni mivel? Márai Sándor egyik történelmi kisregényében akadtam a következő mondatra: "Fiatalon még nem értette, de most már hiszem és értem, hogy az emberek perében a rögeszme legalább olyan hatalmas tanácsadó, mint a józan ész." Most tehát egy két évig tartó történelmi per kezdődik a magyar közéletben. E pillanatban még azt sem lehet tudni, hogy melyik a felperes: a rögszeme-e, avagy a józan ész. Csak az biztos, hogy az előbbi a hangosabb, könnyebb neki szurkolni. Emlékszem, hogy a negyvenes évek elején micsoda szenvedélyes és vad szurkolások nehezítették meg azok lelkiállapotát, akik mertek a józan észben remélni. A hangerőnek mindig vannak kezdeti sikerei. A rögeszmének pedig igen jó a torka. Tehát nálunk is beindult az imént megnevezett rangadó. A magyar népnek módjában lesz újra felmutatnia, hogy mitől vár többet: a rögeszmés gondolkodás tanácsától-e avagy a józan ész sugallataitól. Radnóti Miklóstól jól tudjuk, de tapasztalatból is tudhatjuk, ha akarjuk, hogy milyen az, mikor a vakhitek kerekednek felül. Nem volna jó, ha a 21. század is azok győzelmét hozná, akik felmenőik rögeszmés gondolkodását átveszik, s megkísérlik a történelem kerekét visszafelé forgatni. A történelem természetesen nem hagyja magát, neki lesz igaza. De Isten őrizzen meg minket attól, hogy nagy mérgesen magunkra szavazzunk egy posztmodern kiadású önkényuralmat. Már pedig a rögeszmék az önkényuralom szálláscsinálói. Erre a tényre - mint felelős lelkipásztor - különös hangsúllyal hívom fel a hívő emberek figyelmét, mert hogy az EU alkotmányból azért maradt ki a keresztény értékek megemlítése, mert Európa történelmét a vallásháborúk vad sokasága tette nagyon véressé. Vigyáznunk kell, hogy hitünk igazságaiból nehogy rögeszmék váljanak. Ez reális veszély. Kétezer év figyelmeztet erre. Utóirat: A csehek már a csúcs közelébe érkeztek. Lehet nekik szurkolnunk! Vági László

<<< Vissza