A Monet és barátai című tárlatot a statisztikai adatok híradása szerint több mint negyed millióan tekintették meg. A kettőszázötvenezer ember között hetvennyolc fővel állt be a művészet szeretők és csodálók közé a Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola rajzszakos hallgatóinak csoportja. - Az iskola szellemisége is a szépről többet tudni, látni, ismerni vágyó diákok igényeinek megfelelően alakult ki és formálódik a mai napig. Nálunk azok a gyerekek tanulnak, akik például a heti egy rajzóra keretein belül elsajátítható művészetismeret megismerésen túl többet igényelnek - meséli Keller Jánosné igazgatónő. Szabó Mariann tanárnő nyolc kollégájával közösen kísérte a minden évfolyamot felölelő baráti társaságot Monet-hoz, Renoir-hoz, Sisley-hez és az impresszionisták többi jeles képviselőihez. - Igazi találkozás volt velük, a festőkkel - folytatja Szabó Mariann. - Hiszen ugyanaz az elefántszürke-zöldes háttér emelte ki kontrasztosan a vibráló, élő színeket, mint amit Moneték is használtak a saját maguk berendezett tárlaton. Európában ez az egyetlen ilyen reprezentált bemutató. A szentesi gyerekek szinte kizárólag városon belül találkozhatnak kortárs, vagy közel kortárs művészekkel. Most érezték annak a lehetőségét, amit a fővárosi gyerekek élvezhetnek: egy művészeti óra keretében elsétálni a Szépművészetibe. Már a monumentális épület is lenyűgöző. Igazgatónőnk ötlete és szervezése volt a látogatás. Felmerült hogyan fogják tolerálni a gyerekek a várakozást, a sorban állást, a sok embert. A második emeleten volt berendezve a tárlat, s közben erről a gótika, arról a reneszánsz csábított minket pedagógusokat szintúgy, mint a diákokat. Tehát már a lépcsőn felfelé menet kiderült, az egyetlen gondunk az idő lesz. Kevés az idő, kevés a bő háromórányi időtartam a gyerekeknek. Igazából az lenne a helytálló, ha azt mondanám: társainknak, mert kollégáimmal nem úgy éreztük, mintha gyerekekkel lennénk. Kisebb csoportokba alakultunk és beszélgetve töltöttük a három órát az elsőosztályos pici gyerekkel ugyanúgy, mint a középiskolásokkal, a művészetet igénylő társakkal. A tanórákon már ismerkedtünk az alkotásokkal, de ott közelről látni az ecsetvonásokat, a faktúrát, a színek sok-sok árnyalatát, s azzal a tudattal nézni, hogy ezt valamikor Renoir rakta fel a vászonra Nos, ez adott beszédtémát számunkra órákon át. A gyerekek saját tempójukban dolgozhatták fel a látottakat, visszasétálhattak a kedvenc képekhez, elidőzhettek előtte, majd annál a képnél zártunk, amit az idős Monet festett, mielőtt levették a szeméről a hályogot . Felejthetetlen - emlékszik Szabó Mariann tanárnő. Elgépiesedett, tömeggyártás-alapú környezetünkben, amikor egyre inkább számok vagyunk és pin-kódok szabják meg a mindennapjainkat, ilyen élményeket adni, ez a művészeti oktatás feladata és küldetése. N. A.

<<< Vissza