Képünkön: A Szentesre települt 3 db Me-323 Gigant egyike A szovjet hadsereg ellentámadásával bekövetkezett doni áttöréssel elindult, a nemzeti katasztrófát hozó stratégiai folyamat. Kényszerű helyzetében "rugalmasan elszakadó" német-magyar hadsereg az év elejére, visszavonulása során elérte a Keleti-Kárpátok külső vonulatait. Március 19-én a német armada megszállta hazánkat. Április 1-jétôl Erdélyt és a Tiszántúlt hadműveleti területté nyilvánította a kormány. Az angolszász és az amerikai szövetséges légierő bombázta az ország nagy városait, katonai célpontjait. Szeptember 1-jétôl Csongrád megye is a különleges, a katonai közigazgatás irányítása alá került. A szentesi repülők most már, mint megyei cserkészrepülő egyesület újabb gyarapodásról adhatott számot. A németországi Halleból 21000 pengőért vásároltak egy egymotoros Siebel 202 Si Hummel iskola- és túrarepülőgépet. A tervek szerint az egyesület titkára dr. Kunszeri Béla megyei tb. szolgabíró fogja hazarepülni. Négy héttel később újabb sajtóhírből tudhattuk meg, hogy egy máik motoros gép beszerzését is elhatározták, nevezetesen a Prágában gyártott Zlin Z-12-t. Sajnos ez a gép már a menekülés időszakában, szétszedett állapotban érkezett Szentesre. Egy rövid időre - a német megszállást követően - a gestápó letiltotta a katonai előképzés keretében folyó vitorlázó keret repülését is. A RAF és az AAF (angol és amerikai) légi hadseregek berepülését érzékelve "zavarórepülés" leszállási paranccsal kellett fölre kényszeríteni a levegőben lévő gépeket. Június 17-én három Messerschmitt Me-323 települt a repülőtér hékédi temető felőli csücskébe és ott voltak szeptember végéig, a város kiürítési felhívásának megjelenéséig. A repülőnövendékeket és a levente ejtőernyős egység tagjait teherautón, Budapestre vitték ejtőernyő kezelés gyakorlására és az új ugrótoronyból a földetérés tanulására. Érdekes módon egy légó szolgálat alóli fölmentő igazolásról, illetve egy békéscsabai itt tanuló növendék elbeszéléséből tudható, hogy Szentesen volt levente ejtőernyős egység. Az igazoláson Aradi Pál, Czakó János, Kotvics Lajos és Pallagi Sándor 1925-ös születésű, illetve Karai Lajos és Szeder Sándor 1926-beli levente ejtőernyős neve található. Amint tudomásomra jutott ez az adat, megkíséreltem fölkeresni az érintett személyeket - hogy róluk és az egységükről minél többet megtudhassak-, de már a címek megszerzésére tett kísérletem zátonyra futott. (folytatjuk)

<<< Vissza