<<< Vissza

Információ, szabadság, hatalom
 

2004. május 21.

 
Képünkön: A miniszter ellátogatott a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskolába.

Egy kicsit rendhagyó beszélgetésre invitálta az érdeklődőket Szűcs Lajos alpolgármester a Páterházba. Vendégével, Kovács Kálmán informatikai miniszterrel több kérdést is körbejárt szakmai témában. Mint például: kormánytagként, szabad demokrata politikusként hogyan látja, mi a feladatunk a XXI. század elején? Miért jött létre a kormányban egy önálló informatikai minisztérium? Mi a szerepe ebben a folyamatban? Mi a jövőképünk, merre tartunk?

Az információ, annak kezelése és megszerzése a tudásszintig, az elektronikus szolgáltatások rendszere követeli, hogy a XXI. század elején kifejlődjön egy új ágazat, amely meghatározza egyes országok versenyképességét. Ez a terület az informatika. A területen sorban nyíltak a világban önálló kormányzati ágazatok, nálunk egy kicsit későn.

– A XXI. század az információs társadalom kihívását is jelenti egyben. Nekünk csak akkor lehet esélyünk, ha megpróbálunk azzal a fejjel is gondolkozni, amiben az unió egésze gondolkodik – mondta a miniszter.

Beszédében kitért arra, hogy az Európai Unió közel három és fél évvel ezelőtt Lisszabonban tartotta csúcsértekezletét, amikor kiértékelték, miként lehetséges az, hogy az Egyesült Államok és vonzáskörzete, illetve a Távol-Kelet, a Japán–Szingapúr tengely versenyképesebb, mint Európa. A 25 paraméterből 24-ben Európa harmadik volt a rangsorban, egyedül mobiltelefon ellátottságában tartotta második helyét. Az, aki nem alkalmazza az információs technológia eszközrendszerét, az lemarad. 

Lisszabonban úgy döntöttek, hogy Európa érje el a legversenyképesebb régió címet, s ezen a téren a fejlődésnövekedést tette a fókuszba. Mi lemaradtunk körülbelül 3 évvel. Ez nekünk létkérdés – figyelmeztetett a miniszter – hiszen az ország megítélése alapvetően azon múlik, hogy az információ beépítését a verseny- és a magánszférában meg tudjuk-e oldani. Kovács Kálmán véleménye szerint 2002. azért volt mérföldkő, mivel kormányzati szinten eldöntetett a fontos kérdés. A parlamenti négy párt mindegyike egyetértett abban, hogy önálló informatikai minisztérium kell. Létrejött egy új intézményhálózat, Európai mintára kialakított hírközlési stratégia. Ez az egészségügyben, a közlekedésben, az oktatásban alkalmazott stratégia. Kiépült egy modern versenyágazat. Elindult egy fejlesztéspolitika, amelyben kiemelten fontos az, hogy az Internet-hálózat bővüljön. Ez át fog nyúlni a határokon is. Esélyt tud adni a határon túli magyaroknak.

Budapesten a lakosság 25 százaléka (majdnem Európai színvonal) internetezik otthon. Megyei szinten ez a szám 12, míg városi szinten 10 százalék. A jövedelem szintén meghatározó ezen a téren, 4 millió szegény ember egyáltalán nem internetezik. A miniszter elmondta: átfogó programokat indítottak. Modernizáció kell hozzá, információs hálózat. Nemcsak a közszférában, az egyén szempontjából is. Ehhez internetezési pontokat telepítenek ki az országban. Májusban-júniusban 2700 helyen nyílik közösségi internetezési pont. Csongrád megyében 53 településen. Az állam csak a segítséget adja hozzá, ingyenes szolgáltatás, tartalomkorlátozás nélkül. Hozzáértő személyzet segíti. Magyar nyelvű tartalmat tesznek fel. 

A jövő világa. Ha valaki nem tud bekapcsolódni, bajban lesz. Nagyon komoly Európai Uniós források vannak. Képzésen múlik, technológián és azon, hogy az állam ezt fontosnak tartja.

– Megszállottként kell csinálni, nagyon kell benne hinni. Az információ, szabadság az egész világon. Hatalom. Ezt az új szemléletet vigyük tovább – jelentette ki Kovács Kálmán.


<<< Vissza