Néhány perc, és formálisan, jogilag is az egyesült Európa részévé válunk. A földrajzi, a kulturális, a történelmi Európának eddig is részei voltunk. Részei voltunk, és vagyunk több mint 1000 éves történelmünkkel, fájó és dicsőséges napjainkkal, győzelmeinkkel és bukásainkkal, kultúránkkal, tudásunkkal, művészeinkkel, kiváló és gyarló személyiségeinkkel egyaránt. S részesei elődeink, akik most ránk tekintenek a csillagok közül. Apáink nagyapáink, az egyszerű magyarok milliói, akiknek a nevét nem jegyezte fel a történelem, de munkájuk, áldozat vállalásuk nélkül a jelenünk, a család a város, az ország, s Európa sem létezne. Tudjuk, nem vagyunk világ gazdaságot meghatározó, katonai konfliktusokat, a világpolitikát eldöntő nagyhatalom. De kultúránk, alkotó fantáziánk, dolgos kezünk naggyá tett és tehet bennünket. Ezért van az, hogy oly sok kiváló tudóst, művészt, sportolót, feltalálók sorát adtuk a világnak. Velünk, magyarokkal több lett a világ is és több lett Európa is. Kedves Barátaim! Néhány perc, s magunk mögött hagyunk egy korszakot, lezárjuk történelmünk egy szakaszát. A változás mindig bizakodás, remény és szorongás is egyben. Bizakodás és remény a jobbra, a nagyobb lehetőségre, az álmok, a vágyak valóra váltására. Közeli és távoli történelmünk során sokszor bebizonyítottuk már, hogy egymást segítve, alkotó erőinket egyesítve előre jutottunk. Ideje most levetni kishitűségünket, hisz munkánkkal olyan országot és várost építettünk fel, amire valamennyien büszkék lehetünk, s ami biztos alapot ad a jövőnkhöz! S hogy ez a jövő sikeres legyen, ahhoz ott van valamennyiünk tehetsége, alkotó szelleme, dolgos keze. S ha erőinket nem az egymásnak feszülő indulatok morzsolják fel, akkor a ma még meglevő szorongásainkat legyőzve sikeresek leszünk! Kívánom, hogy tudjunk tanulni történelmünk tévedéseiből és őrizzünk meg minden jót abból, amit megküzdött éveink során elértünk és megtapasztaltunk. Tudom és hiszem, hogy kibővült, új lehetőségeket adó világunkban elérjük céljainkat! Mindannyin érezzük, a pillanat, amit most átélünk, történelmi perc. Holnaptól nem csak a mi helyzetünk lesz más, más lesz Európa is. Európa világháborúk okozta megosztottsága történelemmé válik. Nekünk adatott meg, hogy apáink harcait békévé, reménnyé váltsuk. Nekünk adatott meg, hogy valóra váltsuk generációk álmát. Azt az álmot, hogy saját akaratunkból egy határok nélküli világ szabad lakói legyünk. Holnaptól 25 ország lesz egy határok nélküli világ. Holnaptól ez az Európa az Atlanti Óceántól a Kárpátokig ér! Európa nem csak földrajzi fogalom, hanem gondolkodás, kultúra, viselkedés és magatartási forma is. Olyan magatartás amely nem csak a tehetség szárnyalását segíti, de odafigyel a lemaradóra, segíti a rászoruló talpra állását. Európa az egyenjogú nemzetek és népek sokszínű közössége, mely a kölcsönös tiszteleten, a humánum és szolidaritás talaján áll. Az egységes, határok nélküli Európa a tehetségnek ad határok nélküli teret, de egyben kihívás is, hisz valamennyiőnknek, a többi tehetséges néppel a versenyt minden nap meg kell vívni, s az eredmény nap mint nap láthatóvá válik. Európa a jövőnk. S a jövő mindig a fiataloké. Ez a fiatalság nem életkort jelent, hanem az új iránti nyitottságot, tettrekészséget, hitet saját erőnkben és képességeinkben. Azt, hogy a lehetségest valósággá tudjuk varázsolni, s képesek vagyunk a lehetetlent is kísérteni. A határok nélküli világ szabadsága sokakat fog arra csábítani, hogy megismerjék más vidékek lehetőségeit, s ott is kipróbálják magukat. Kívánom, hogy éljék meg a kibővült világot, tapasztalják meg valóságát, s hozzák haza a jó szokásokat ötleteket, jó megoldásokat azért, hogy mindannyian épüljünk belőle, s mi magyarok, mi szentesiek többek lehessünk. E felemelő pillanatokban itt vannak barátaink határainkon belülről és túlról egyaránt. Itt vannak az Uniót alapító németek Sankt Augustinból, itt vannak Kaarinából a közös őshazából északra indult, s a közös Európába hamarabb érő finnek. Velünk ünnepelnek Skiernewicéből lengyel barátaink, akikkel történelmünk során oly sokszor segítettük egymást, s e történelmi lépést is együtt tesszük meg. Itt vannak az erdélyi újszentesiek, akik néhány év múlva élik át ezt a pillanatot. Velünk ünnepelnek a vajdasági Topolyáról is, akiket mindenben segíteni kell ahhoz, hogy minél hamarabb e közösség részeivé lehessenek, s a majd egy évszázadnyi szétszakítottság után a magyarság békés úton a határok nélküli Európában újra egy hazában élhessen. Barátaim éjfél van. Egymás kezét megszorítva azt kívánom valamennyiőnknek, hogy a jövőt félő szorongásaink szálljanak el, álmaink, terveink váljanak valóra. Kívánok ehhez mindenkinek erőt, hitet jó egészséget segítő igaz barátokat. Legyünk valamennyien sikeresek s boldogok! Légy boldog Szentes! Légy boldog Magyarország! Légy békés, boldog Európa! Szervusz Európa! (Szirbik Imre polgármester ünnepi beszéde elhangzott április 30-án éjfélkor.)

<<< Vissza