<<< Vissza |
Édesanyákhoz |
2004. február 30. |
![]() Azokat, akik életet adtak valamennyiőnknek, akik féltőgonddal óvnak bennünket. A mamát, az anyut, a nagyit, az örök anyát, akinek mindig is kislányom és kisfiam maradunk akkor is, amikor már őszülő hajjal, talán saját gyermekeinket, unokáinkat nevelgetjük. Ők azok, akiknek legjobban fájnak kudarcaink, s akik legbüszkébbek sikereinkre, s csak úgy véletlenül mindig éppen ott lapul a tárcában vagy a táskában a gyerekek, unokák fényképe. Jelképesen egy-egy szál virággal had köszöntsem a várandós kismamát, aki testében együtt él gyermekével, s alig várja a csodát, hogy kézbe vegye kicsinyét; a gyermekét nap, mint nap nevelő édesanyát, aki hajnalban kel és este fáradtan ül le egy kicsit, a nagymamát, aki unokája mellett visszafiatalodik. Kedves Anyukák! A hétköznapok rohanásában ez a nap rólatok, Nektek szól! Kívánom, hogy gyermekeitek, unokáitok ma is varázsoljanak egy boldog mosolyt az arcotokra! A város valamennyi édesanyját, mamáját, anyuját, nagymamáját szeretettel köszöntöm, s mindannyiójuknak jó egészséget és sok boldogságot kívánok! Szirbik Imre polgármester |
![]() |