<<< Vissza

Édesanyákhoz

2004. február 30.

 
Május első vasárnapján az Édesanyákat köszöntjük.

Azokat, akik életet adtak valamennyiőnknek, akik féltőgonddal óvnak bennünket.

A mamát, az anyut, a nagyit, az örök anyát, akinek mindig is kislányom és kisfiam maradunk akkor is, amikor már őszülő hajjal, talán saját gyermekeinket, unokáinkat nevelgetjük.

Ők azok, akiknek legjobban fájnak kudarcaink, s akik legbüszkébbek sikereinkre, s csak úgy véletlenül mindig éppen ott lapul a tárcában vagy a táskában a gyerekek, unokák fényképe.

Jelképesen egy-egy szál virággal had köszöntsem a várandós kismamát, aki testében együtt él gyermekével, s alig várja a csodát, hogy kézbe vegye kicsinyét; a gyermekét nap, mint nap nevelő édesanyát, aki hajnalban kel és este fáradtan ül le egy kicsit, a nagymamát, aki unokája mellett visszafiatalodik.

Kedves Anyukák!

A hétköznapok rohanásában ez a nap rólatok, Nektek szól!

Kívánom, hogy gyermekeitek, unokáitok ma is varázsoljanak egy boldog mosolyt az arcotokra!

A város valamennyi édesanyját, mamáját, anyuját, nagymamáját szeretettel köszöntöm, s mindannyiójuknak jó egészséget és sok boldogságot kívánok!

Szirbik Imre
polgármester


<<< Vissza