A legutóbbi számunkban a Koszta József Múzeum olyan újkőkori régészeti emlékeiről szóltunk, amelyek a szegvári Tűzköves lelőhelyről származnak és jelenleg Hódmezővásárhelyen láthatók. Ez a maga korában igen jelentős központ azonban annyira gazdag leletanyagot hagyott hátra, hogy kölcsönözhettünk a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítására is, amelyet 2002 végén, az intézmény 200. születésnapján nyitottak meg ünnepélyes keretek között. A rajzon látható kicsiny, égetett agyagból készült szobor azonban nem szabályszerű ásatás keretében került elő 1989-ben, hanem egy silógödör ásása során. Történt ez annak ellenére, hogy akkor már a korábbi kutatási eredmények közzététele nyomán ez a lelőhely világhírű volt. Az illusztrációs ábra rekonstrukciós kísérlet. Az emberi alakot mintázó alkotás felső része, sajnos, nem került elő. A csak vonalakkal jelzett fejrész a múltkor ismertetett "Sarlós Isten" fejformájának mintájára készült. A valóságban is megmaradt darabok sűrű pontozással, ún. raszterezéssel vannak kiemelve, így a háton hordott balta is. Ez utóbbi nem csatlakozott bele a test anyagába, de a lenyomata jól látható rajta. Nem véletlen tehát, hogy a figura jobb kezében lévő nyél is csak jelzésszerűen látható. Nagyjából ez az összeállítás köszön vissza ránk hazánk legrégebbi múzeumának egyik üvegtárlójából. Ez az idol a maga nemében egyedülálló. A kicsiny balta is agyagból készült, mint az egész test. A "modell"-nek minden bizonnyal kőbaltája lehetett, ez a forma gyakran előfordul a csiszolt eszközök között. Arra vonatkozóan, hogy ez az emberalak milyen Földön túli erőt képviselt, egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva. A múlt alkalommal ismertetett darab és a görög mitológia Kronosza között a kutatás távoli rokonságot vél fölfedezni a közös hatalmi jelvény, a sarló alapján. Ennek nyomán az sem lehetetlen, hogy az antik Hefaisztosz/Vulcanus az, akiről talán kezdeti tudati képzeteket foghatjuk itt meg, s akinek kovácspörölyét híres reneszánsz költőnk, Janus Pannonius is említi egyik versében. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a "modell" ugyan mit kovácsolhatott. S ha tekintetbe vesszük az újrégészet egyik tételét, rögtön adódik is a válasz: rezet. A Balkán és környéke nem sok tekintetben mondhatott magának világelsőséget történelme folyamán. A réz előállítása azonban itt érhető tetten elsőként, minden bizonnyal a korabeli legfejlettebb vidék, Mezopotámia, a "Termékeny félhold" is innen vette át ezt a technikai vívmányt. S a kezdeti időkben valószínűleg nem öntéssel, hanem kovácsolással nyerték ki az ércből ezt a puha fémet, kis mennyiségben már az újkőkor végén. Ha jól megfigyeljük, a "Sarlós Isten" mindkét karján is olyan kidudorodások láthatók, amelyek mintájául a földi halandó hatalmasságok ékszerei szolgálhattak. A kölcsönző, patinás fővárosi intézmény vezetése gáláns volt. A baltás szobrocskáról a saját költségén másolatot készített, amelyet Szentesen tetszés szerint használhatunk. A megállapodás értelmében, amikor a mi múzeumunknak szüksége lesz a műtárgyra, az eredeti és a kópia helyet cserél. Talán nem minden haszon nélkül való, ha megemlítjük, hogy a szentesi kistérség levegője a fővárosi tárlat népvándorlás kori részén is lengedez. A gepida szövőszék rekonstrukciójához ugyanis olyan másolatokat használtak fel, amelyekhez a mintát az Eperjes község határában feltárt példányok szolgáltatták. Dr. Szabó János József

<<< Vissza