Manapság oly sok vitát kavart Teleki Pál egyik életigéje a fenti cím. Cikkek halmaza foglalkozott(-ik) politikai tevékenységével, a megszólalók zöme nem olvasta Vas István 1956-ban írt versét (Teleki Pál emlékezete): "...S hiába takarják hazug feledésbe, / Megnő minden évvel éltető emléke..." Április 3-án Balatonbogláron felavatták Rieger Tibor szobrászművész Teleki Pál szobrát. Egy megfáradt, szomorú ember ül egy sarokba szorított széken, s kezéből lassan kicsúszik Kárpát-medence térképe. A térkép, mely világhírűvé tette. Lóczy és Cholnoky tanárok útmutatása mellett Ázsiával kezdett először foglalkozni. Részletesen feldolgozta a ma is használatos Japán szigetek térképét. 1922-ben az Egyesült Államok gazdasági földrajzáról írt könyvet. Itthon a Földrajzi Társaság titkáraként tett sokat a Kárpát-medence hiteles feldolgozásáért. Az akadémián 1917-ben tartotta székfoglaló előadását, A földrajzi gondolat története címmel. Rájött, hogy a táj ábrázolásából nem hiányozhatnak az ott élő emberek sem, így születtek meg a népességsűrűség és a nemzetiségiek elhelyezkedésére vonatkozó térképei, melyekből az úgynevezett "vörös térképet" még a mindent elutasító trianoni bizottság is megtekintette. Sőt Wilson amerikai elnök annyira bonyolultnak látta az itt élő nemzetiségiek elhelyezkedését, hogy nem értett egyet a trianoni határokkal, nem is írta alá a szerződéseket. Nemzetközileg elismert Telekit kérték meg 1924-ben Törökország és Irak határainak kijelölésére. A második nagy háború után Teleki módszerét használták Izrael állam határainak meghúzásánál. Népneveléstől a tudományos iskoláig (Eötvös Collegium kurátora) foglalkozott a magyar iskolarendszer fejlesztésével. "Én, mint egyetemi professzor kollégámnak tartom a népiskolai tanítót." Neki köszönhető a közgazdasági kar létrejötte, ahol a gazdasági földrajz tantárgykénti oktatása világújdonságnak számított. "Az adatokat tanítsuk megkeresni, a tényeket tanítsuk felismerni..." volt vezérlő elve. Bethlen miniszterelnök őt kérte fel, hogy foglalkozzon az elszakított területeken élő magyarok ügyeivel. Tájkutató Intézet létrehozásával támogatta a falukutatást és a népi mozgalmakat, ebben sok segítséget kapott a cserkészektől. Épp a cserkészet segítségével sikerült hazánknak 1924-ben kitörni az elszigeteltségből, mikor is részt vehettünk a dániai világtalálkozón. Kilenc évvel később e nemzetközi eseményt már mi rendezhettük meg Gödöllőn, melynek főszervezője és mozgatója a több nyelvet jól beszélő Teleki Pál volt. Hasonló méretű nagy rendezvény volt az 1935-ös Eucharisztikus Kongresszus, mely szervezésében szintén részt vett. Világszínvonalú munkásságának elismerése, hogy Churchill javasolta a második világháborút lezáró béketárgyalásokon, egy széket hagyjanak üresen Teleki tiszteletére, mely természetesen nem maradt üresen. "Igazi szentistváni politika az Európába való behelyezkedés, abba az Európába, ahol élünk, mely mindig megóvta és biztosította állami létünket és nemzeti jellegünket...", részlet 1938-ban elmondott parlamenti beszédéből. Dr. Horváth György

<<< Vissza