Csongrád megye alapvetően apróvadas terület, amellett - nem számottevően ugyan - a vaddisznó és a szarvas is megtalálható. Döbrőssy Iván, a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöke (a Hubertus vadásztársaság első embere) szomorúan jegyzi meg: nehéz esztendőt hagytak maguk mögött, amilyet talán még soha. Sorolja: a három legjellemzőbb vadnál szinte egyszerre jelentkeztek a problémák. Az elnök a fácánt, az őzet és a nyulat említi. Mint mondja: a tavalyi év kemény, hideg időjárással kezdődött, rendkívüli havazással, s a jószág nem talált ennivalót. Ez a vadásztársaságoknak többletköltséget jelentett. Etetni kellett a vadakat, s mint tudjuk, a takarmány pénzbe kerül. A hideg miatt az őzbaknál laza szövetű, könnyű agancs keletkezett, ami 30-40 százalékkal kisebb agancssúlyokat eredményezett, mint az előző években. A külföldi a lelőtt őzbak súlya arányában fizeti annak értékét. Ez egyfajta árbevétel-kiesést jelentett a vadásztársaságoknak. Az elnök megemlíti, hogy az első fialás a téli időjárás következtében elpusztult. Az azt követő aszály szintén megkínozta a mezei nyulakat. Hónapok teltek el csapadék nélkül, harmat sem volt. Az értékesítésnél is gondok voltak, Olaszország rendszeresen, mintegy 20-25 ezer mezei nyulat vásárolt, de már második éve nem vesznek a magyarországi fülesekből. Egyebek mellett egészségügyi okokra hivatkoznak. Áruk is jócskán lecsökkent. Más: a természetes fácánállomány kevesebb a megszokottnál. Ráadásul a vadak által okozott kár növekedett. A hidegben, nagy hóban - elsősorban gyümölcsösökben, új telepítésű erdőkben - főleg a nyulak okoztak károkat. - Ebből adódóan sok vadásztársaság fölélte tartalékait, s hogy talpon maradjon, tagdíjemelést hajtott végre - tájékoztat az elnök. - Így maradt lehetősége a vadgazdálkodásra, azután a vadászatra. Egyre több pénzre van szükség. Az Alföldre ez különösen jellemző. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy ebben a nehéz időszakban a megye vadásztársadalma nemhogy összekovácsolódna, inkább széthúzóvá vált. Volt, ahol felvetődött a vagyoneladás. Szerintem ez nem oldja meg a problémát. - Többen tartanak az új vadászati törvénytől... - A vadászati törvényt a jogharmonizáció kapcsán már módosították, várhatóan az FVM rendeletet fogják módosítani. Az emberek attól félnek, hogy a külföldiek nem bérvadászként, hanem területet, földet bérlő vadászként jönnek hozzánk. Ezt azért szabályozzák, külföldinek 100 kilométeren belül állandó lakhellyel kell rendelkeznie. A vadgazdálkodásban nagyobb a befektetett költség, mint a vad értékesítéséből szerezhető bevétel. Egyik legolcsóbb hús lett a vadhús. - A vadászok mit várhatnak az uniós csatlakozástól? - Minden országnak megvan a vadászati kultúrája. Minden ország igyekszik azt megvédeni. Igazából az EU-n belül nincs egységes vadászati szabályozás. Vannak olyan egyezmények, amelyek a természeti értékek védelméről szólnak, ezek eddig is érvényesek voltak, igazából nem változik a vadászatról szóló jogszabály. A lehetőségek nem szűkülnek, inkább bővül a vadászható állatfajok száma. Attól függ, az a bizonyos faj a területen ritkul vagy szaporodik. Például a borz annyira elszaporodott, hogy most már korlátozás nélkül vadászható. - Nincs azért nagy optimizmus... - Ebben a hónapban a róka immunizáció megtörténik a Tiszántúlon is. A rókák természetes ellensége a veszettség. Most már ezt is immunizáljuk. Nem fogja ritkítani. Elszaporodnak. Még nagyobb károkat tesz majd a hasznos vadállományban. Minden vadásztársaság a túlélésre rendezkedik be. Reménykedünk az időjárásban, talán jobb lesz a számunkra. A vadgazdálkodás egy szakma, erre iskolák vannak. Megfelelő szakembergárdát nevelnek ki, ez a vadgazdálkodásunkban meglátszik. Megtalálni az összhangot a vadásztársaságon belül, ugyanakkor a földtulajdonossal is. Ez nagyon fontos. Lovas József

<<< Vissza