Az örökzöldek ültetésével az a cél, hogy télen is szép, mutatós növények legyenek a kertben, megnyújtva ezzel a kert használati idejét. Az alapfajok, és kertészeti változatok ültetetésénél esztétikai szempontból figyelembe kell venni, hogy a fenyők lombja esetenként túl komor (lucfenyő, feketefenyő, stb.), ezért ezek társaságába célszerű világos színű lombozatú, vagy virágos növényeket telepíteni. Az uralkodó szélirányt mindenképpen figyelembe kell venni, mert az erős szél eldeformálja a fát, és ki is csavarhatja a földből. Egyre elterjednek a talajtakaró örökzöldek. Javasolt nagy fák árnyékába ültetni, vagy olyan helyen, ahol nehézkes a fű nyírása. Erre a célra megfelelő növények a következők: Ajuga fajok, Bergenia fajok, Cerastium fajok, Phlox subulata , Vinca minor, Iberis sempervirens, Lamium maculatum. Talajtakaró szerepet tölthetnek be a terülő borókák, madárbirsek, loncok, kecskerágók, stb. Az örökzöldek származási helyét sem szabad figyelmen kívül hagyni, és annak megfelelő helyre ültetni. Napos déli oldalra ültethetünk borókát, szerb lucfenyőt, ezüstfenyőt, feketefenyőt, álciprust, törpefenyőt, borbolyát, japánkecskerágót, orbáncfüvet, loncot, stb. Északi oldalra, árnyékos, félárnyékos helyre való a tűztövis, babérmeggy, jegenyefenyő, cédrus, magyal, stb. Felhasználhatók az örökzöldek sziklakertek létesítésénél is, mint például a himalájai törpeboróka, keleti életfa törpe változata, és a törpe növésű ezüstfenyő, szürke vagy közönséges luc. A nagy díszértékű kertészeti változatokból (magas, kecses, tarka lombú változatok) ne ültessünk túl sok példányt egymás mellé, mert azok rontják a díszértéküket. Az utcára, közlekedési út mellé ne ültessünk örökzöldeket, mert kevésbé bírják az erősen szennyezett levegőt, illetve a sót. Persze, azért itt is van egy-két kivétel, mint például a virginiai boróka, amely még terelőszigetek beültetésére is alkalmas. Az örökzöldek ültetéséről a lap jövő heti számában írunk.

<<< Vissza