Már nagyon vártuk az újabb kirándulást, végre elérkezett a szombat, s mi felülhettünk a reggeli gyorsra. Nagy örömünkre Pólya Sanyi bácsi mellett volt alsós tanítónk, Andi néni is velünk tartott. Három órás zötykölődés után érkeztünk meg Gyöngyösre. Innen busszal folytattuk tovább utunkat Mátraházáig. Már alig vártuk, hogy elkezdődjön egy újabb mulatságos túra. Az erdő gyönyörű látványt nyújtott őszi ruhájában pompázva. Az első emelkedő tetején azonban sártenger várt a gyanútlan vándorokra. Vivien egy suta mozdulat következtében közelebbről is megismerkedett a pocsolyával. Sok emelkedő és lejtő követte egymást. Már majdnem a csúcsra érkeztünk, amikor újabb dagonya állta utunkat, de ezt is leküzdöttük. A csúcsra érve kellemes meglepetésként havat találtunk. Megálltunk a nemzeti színre festett kőnél, amelyre ez volt írva: Kékes 1014 m. Lefelé a kék háromszög turista útvonalat követtük. Itt néhány gyerek előrerohant, Sanyi bácsi hiába mondta, hogy füttytávolságon belül maradjanak. Persze az útelágazásnál nem is találták meg a jó irányt. Kaptak is a szófogadatlanságukért egy kis szidást. Mire leértünk Mátrafüredre nagyon elfáradtunk. Szerencsére elértük a kisvonatot, amivel Gyöngyösig mentünk. Itt volt egy óra szabadidőnk, kipihentük a gyaloglás fáradalmait. A vonaton már újból életre keltünk, sokat szórakoztunk, játszottunk. Jókat beszélgettünk Sanyi bácsival is. Szenteshez közeledve már nagyon vártuk, hogy újból láthassuk szüleinket. Nagy örömmel szaladtunk hozzájuk, s nyakukba zúdítottuk azt a sok-sok élményt, amit átéltünk. Nagyon szuper kirándulás volt, szerintünk mindenki élvezte. Már alig várjuk a következőt, s ha tehetjük mindketten részt veszünk rajta. Köves Vivien és Sebestyén Ágnes 6. a

<<< Vissza