<<< Vissza

Kulturális dimenziók

2003. december 19.

 
A Tudás Tíz Napja rendezvénysorozat kedd esti programja a Művelődési és Ifjúsági Házban Molnárné Tóth Györgyi előadása volt. Az EU-szakértő 5 órától Kulturális dimenziók az Európai Unióban címmel egy kutatásról és annak eredményeiről mesélt. A kutatást a Szegedi Gazdaságtudományi Egyetemen végezték és ő is részt vett benne. Tevékenysége a kultúrakutatáshoz kapcsolódik.

A bevezetőben elmondta, hogy az Európai Unió gazdasági közösségként értelmezhető és mivel kevés szó esik az emberi tényezőről, ő most erről az oldalról szeretne közelíteni. Úgy véli, az emberi tényező összetett, tehát társadalmi és gazdasági oldal elválaszthatatlanul összefonódik benne. Ezután két fogalom - a kultúra és az érték - tisztázása következett. Freud megfogalmazása szerint "a kulturális fejlődés mint az emberi faj létküzdelme határozható meg." Az érték szó tisztázása az előadó szerint azért fontos, mert ma értékválság van.

A címben szereplő dimenziókkal ekkor ismerkedhettünk meg. Egy kutató, Geert Hofstede, négy dimenziót hozott létre, melyek a következők: a hatalmi viszonyok kérdése, az egyén és a csoport viszonya, a férfias, illetve a nőies értékek dominanciája és a bizonytalanság tűrése és kezelése.

Megtudhattuk, hogy Magyarországra eredendően a kis hatalmi távolság jellemző, tehát a szülő partnerként tekint a gyermekre, a főnök-beosztott viszonyban fontos a kooperáció, és feladatdelegálás van. Kiderült az is, hogy a magyar nép alapvetően individualista, az egyén célja az, hogy minél előbb a saját lábára álljon. A társadalmi értékeket mindenki másképp rangsorolja, de nálunk főképp a férfias értékek dominálnak: a siker, a pénz, a karrier. A világ elanyagiasodása következtében a valódi értékeket eltapossuk. Ma sok nőnek fontosabb a karrier, mint a gyermeknevelés. A magyarok - a németekhez és az osztrákokhoz hasonlóan - bizonytalanság kerülők, mondván: amit nem ismerünk, az veszélyes.

A GDP-mutatókról is szó esett az előadáson, valamint egy norvégiai élményről, mely alapján azt a következtetést vonta le a tanárnő, hogy a norvég emberek kedvesek és kulturáltak, és valószínűleg kulturáltságukból következik gazdasági jólétük is.

Munkájából kifolyólag a családra és az iskolára vonatkoztatta a dimenziókat és ennek kapcsán elmondta, hogy sajnos még ma is az egyirányú kommunikáció dominál az iskolában, az értékválság pedig abból is eredhet, hogy a családban az ellentmondás kiküszöbölése a kívánatos.

Véleménye szerint az együttműködés az Európai Unióban emberi viszonyulás kérdése, tehát csak rajtunk áll a jövő.
Az előadást egy számára nagyon kedves emlékkel zárta. Egy régi tanítványa arra a kérdésre, hogy mi a világ hét csodája, a következőket írta: hogy látunk, hallunk, érintünk, tudunk ízlelni, érezni, nevetni és szeretni.

Maga az ember jelenti a világ csodáját.

Majzik Andrea


<<< Vissza