<<< Vissza |
Farkas Sándor |
2003. december 19. |
-
Számomra küzdelmes és munkával teli év volt a 2003-as esztendő. Visszagondolva
a parlamenti tevékenységre, a korábbi évekhez képest egy rendkívül zaklatott
hangulatú és minden pillanatban harcra kész képviselők között kellett dolgozni.
Tudomásul vesszük, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség ellenzékben van,
de nem emlékszem, hogy a korábbi ciklusban hasonló harcálláspontok alakultak
volna ki a két nagy politikai erő képviselői között. Ma ez rendkívül sok
energiát, munkát, időt emészt fel. Ami a konkrét feladatokat illeti, elmondhatom,
az esztendő folyamán sok parlamenti kérdéssel foglalkoztam, interpellációval
éltem, minden erőmmel próbáltam a helyi választópolgárok érdekeit képviselni. Ősszel a nemzeti lovas-programot előkészítő parlamenti eseti bizottság alelnökévé választottak. Ott aránylag politikamentesen, egy közös ügyért dolgoznak a képviselők. A bizottság várhatóan a jövő év vége felé fogja befejezni a munkáját, reményeim szerint a lovassport, a lovas hagyományok megőrzésére olyan közös programot alkotunk majd, ami a XXI. századra megmentheti a lovas életet, ha úgy tetszik, a lovas nemzetet. A szakmát 1974 óta gyakorlom, ilyen mértékű aszályra, megpróbáltatásra nem emlékszem a mezőgazdaságban. Szélsőséges, kiszámíthatatlan viszonyok között kellett gazdálkodnunk. Válságos évet zárunk, amelyben nagyon meg kellett küzdeni a természet erőivel, de a gazdasági szabályzókkal is. Aminek örülök, közös gazdaságunk kiheveri és túléli a rendkívüli kihívásokat. Megalapoztuk a következő évet is, a biztos indulást. Mindezért hálás vagyok a kollégáimnak a részvénytársaságnál. Nagy áldozatvállalással járt mindannyiunk részéről. A sportban, a magyar lovassport területén egyre sikeresebb csapattal tudunk részt venni európai versenyeken. A fogathajtás területén ismét világbajnok magyar sportolóknak tapsolhattunk. - Bátor embernek tartom azt, aki a jövőről ma konkrétumot tud mondani. Sok jót nem mondhatok én sem. Pedig így ünnep előtt illene, tudom. A realitások azt mutatják, hogy az utóbbi idők egyik legnehezebb éve lesz. Az Európai Uniós csatlakozás a magyar nemzetnek, társadalomnak, a gazdaságnak, a Magyarországon élő embereknek vélhetően egy jobb jövőt hoz majd, mint a mai, csak ez nem most május 1-jén következik majd be. Amiben a veszélyt látom, számtalan olyan dolog fog bennünket érni, amire nem vagyunk felkészülve. Új piac vár ránk. Hogyan tudunk versenytársakká válni? Azt hiszem, a magyar ember leleményessége, kitartása, szorgalma, elszántsága a nehezebb időszakot lerövidítheti. Sajnos, jövedelmeink messze-messze elmaradnak az uniós keresetektől. Ugyanakkor az árak már uniósak. Nem tudom, ezt a versenyt meddig lehet bírni? Nem igaz, hogy a magyar ember, a magyar gazda, vállalkozó kevesebbet dolgozik, mint uniós társa. Az sem igaz, hogy kevesebbet érne a munkája. Sok új dolgot hoz a számunkra a jövő év. Fontosnak tartom az uniós választást. Eredménye nagymértékben meghatározza az elkövetkező időszak politikáját. - Az ünnepek nálunk izgalmasak lesznek. A családban szokás volt, hogy karácsony előtt disznót vágtunk. Ezt szeretném követni most is. A család összetartozását is jelentette régen. Budapestről hazajönnek a gyerekek. Közben az egyik lányomék új lakásba költöznek. Nagyon szép karácsonyi ajándék lesz az élettől. A segítségünket természetesen nem tagadjuk meg. |