Ifj. Hegedűs Lórántnak Nagytiszteletű Uram! Kedves Szolgatársam Krisztusban! Ellenállhatatlan ösztönzést érzek arra, hogy így, ádventnek az elején írjak Neked. Az öregebb jogán, s talán egy kicsit jó Apád helyett is. Azt kívánom Neked - írásban - , hogy az Úr karácsonyi kegyelme álmodtasson Veled egy igazi, papnak való álmot. Ez az álom így nézhetne ki: Deli fiatal férfiak vállán töröd magad a Vereckei-hágó irányában. Kergetsz valakiket. Fehérhajúak lelkes tömege liheg utánad. Már-már eléred a hágót, mikor hirtelen lebuksz hordozóid válláról, és hangokat hallasz: "Lóránt, Lóránt! Miért üldözöl engem?!" Megrémülve kérdezed: "Ki vagy Te, Uram?" A hang gazdája így válaszol: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!" S mert te nem érted a dolgot, ezért ő így folytatja: " Jól tudod te, Lóránt, hogy akiket te kergetsz, azok személyében engem kergetsz. Hiszen ők a te és szimpatizánsaid szemében a legkisebbek. Én pedig - hányszor prédikáltál erről? - velük vagyok azonos. Ugyanis olyanná váltottam meg a világot, hogy minden idők és helyek kirekesztői az én kirekesztésemmel foglalkoznak még akkor is, ha dolgukat miseruhába avagy palástban végzik." E szavakra te remegve kérded: "Hát akkor mit tegyek, Uram?" Az Úr pedig ennyit mond: "Állj néped és gyülekezeted elé, és légy előttük tékozló fiú, s mondd nekik: Vétkeztem!" Ezt az álmot kívánom Neked! S ha az Úr kivételes szeretettel szereti a magyar népet, teljesíteni is fogod álmod parancsát. S ha netán szavakat is keresned kell bűnbánatodhoz, akkor rendelkezésedre állhatnak Ady híres könyörgései: "Uram, háborúból jövök én" - (a saját magam háborújából) - "Mindennek vége, vége: - Békíts ki magaddal s magammal, - Hiszen Te vagy a béke." A magyar emberek pedig, - a többség és a kisebbség, - örülni fognak Neked. Még talán az sem lesz számukra érdekes, hogy jobb- avagy baloldaliaknak tudják magukat, mert valami egészen váratlan élménnyel ajándékozod meg őket. A sokak által nem észlelt és ezért megtagadott Isten fényessége vesz majd körül Téged, és lesz majd karácsony sokak szívében. S hogy ez megtörténhessen, ezért elvállalom helyetted és érted, hogy ádvent minden napján elimádkozom Ady szavait: "Csókolj egy csókot a szívemre. - Hogy egy kicsit lohadjon..." Így kívánok Neked áldott ádvent után gyönyörű karácsonyt! Kedves Lóránt! Próbáld ki annak az öreg szolgatársadnak az igazságát, aki Veled együtt azt szeretné, ha mindenben Krisztusnak lenne igaza 2003 karácsonyán is. Vági László

<<< Vissza