<<< Vissza

A város peremén élők gondjai
Közmeghallgatás a városházán

2003. november 28.

 
Hagyomány, másrészt kötelező feladat, hogy az elkövetkező év költségvetési koncepciójának elkészültekor közmeghallgatást tartanak a városházán. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a lakosság véleményekkel, jó ötletekkel és javaslatokkal látja el az önkormányzatot. Ilyenkor természetesen felszínre jönnek a gondok problémák is.

Sarkadi Szabó Zoltán, aki - mint mondta - születése óta vak, nemcsak a saját, hanem a beteg és idős emberek nevében is szólt, hogy piacos napokon a Volán Rt. indítson buszjáratokat az elárusítóhelyekre. Halottak napján pedig temetői járat megszervezését kérte. Elmondta, a kórházba sokan járnak, oda is kellene megállóhely. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a közlekedési lámpánál kikapcsolták az áthaladást segítő búgó hangot. Nem érti, miért? A biztonságos közlekedés érdekében javasolta, hogy a Kossuth utcán bontsák fel a virágágyásokat, és helyettük alakítsanak ki kerékpárutat, könnyebbé téve ezzel a gyalogosok helyzetét. Megkérdezte: a Klauzál utcai veszélyes átkelési pontnál lesz e körforgalom?

Sipos Antal a nagyhegyi emberek problémáit vetette fel. Rossz járdákról, járhatatlan utakról beszélt, amelyekre ráférne az útszélesítés, hogy a szemeteskocsi is be tudjon járni a házakhoz. Így például a Kispatéi és a Nagypatéi úton. Az önkormányzat bizottságának külsős tagja buszjárat indítását szorgalmazta a városrészbe. Sajnálattal beszélt arról, hogy több helyen nincs még ivóvíz sem a területen.

Zöldi Lászlóné az idősek nevében kért szót. Azt kérdezte, miért kell a nyugdíjas korosztálynak nehéz fizikai munkát végezni a Felsőpárton? Mint mondta, a főutcán, a városközpontban a városellátó intézmény dolgozói lenyírják a füvet, eltakarítják a havat, míg a Felsőpárton az idős embereknek kell a házuk környékét rendbe tenni. Ugyanígy vannak a lakásuk előtt található árkokkal is. Tisztántartásuk már nehezére esik a nyugdíjas embernek. Pedig Felsőpárton is adóznak a városnak.

A hozzászóló elmondta, egyetlenegy választ nem fogadhat el, azt, hogy a városnak erre nincs pénze. Sajnos a nyugdíjasoknak sincs rá pénzük. És erejük sem a fizikai munkához. Hallotta, a kormány a megnövekedett terheket az önkormányzatokra hárítja. Az önkormányzat meg a lakosságra. Miért kell az egyedülálló nyugdíjasnak ugyanannyi szemétdíjat fizetni, mint a többtagú családoknak? - kérdezte, majd így folytatta: nem segélyt kérnek, nem hátrányos megkülönböztetést.


Zöldiné kitért arra is, hogy eltakarítja a havat, azután jön a hókotró és visszadúrja azt. Az újabb lapátolást már ne várják el tőlük - jelentette ki az asszony. Kíváncsi volt arra is, mire számolhatunk jövőre? Mint mondta, vannak települések, ahol a polgármesterek éhségsztrájkkal hívják fel a figyelmet az önkormányzatok ellehetetlenítésére. Mások a lakosságot terhelik meg. Megkérdezte: a polgármester úr hova sorolja magát?

Szirbik Imre válaszában elmondta: ő még több virágágyást, virágot szeretne a városban és több fát. Az önkormányzat régebb óta szorgalmazza azt a programját, amely egy tisztább, zöldebb, barátságosabb város kialakításáról szól. Megvalósításához a lakosság is hozzájárul. Az idős, a munkát nem bíró embernek segíteni kell.

Azt is meg kell érteni, hogy a hóekés autók után nem tudunk lapátos embereket állítani, hogy a föltúrt havat újra elrendezzék - jelentette ki a polgármester. A közlekedési rendről elmondta, a városrendezési bizottság áttekintette azt a tervet, ami a Csongrádi úttól (Kossuth tér, Klauzál utca) a Rákóczi Ferenc utcai csomópontig kialakítandó kerékpárút forgalmát jelöli. Miután részleteiben is áttekintik az illetékesek, utána az önkormányzat közszemlére teszi azt. Az éhségsztájkra reagálva Szirbik Imre így fogalmazott: éhségsztrájk nélkül is sikerült jelentős súlyfeleslegtől megszabadulnia. Hogy egy városnak milyen a költségvetése az a bevételektől, a lobbizás eredményességétől függ.

L. J.


<<< Vissza