1962-ben jelent meg az írás, amely - angol nyelven - foglalja össze hazánk rövid történelmét. C. A. Macartney professzor munkája tartja magát az angolszáz szóláshoz: Hosszú az út a pohártól az ajkadig! Ugyanis csak mostanra olvasható a mű magyarul. Mégpedig a Csongrádi Öregdiákok egy kis társaságának fordításában. Feltétlenül könyvritkaság. A fülszöveg szerint ezt tanulják rólunk - magyarokról - az angol-amerikai diákok. (Vajon hányan lehetnek?) Szomszéd városunk értelmiségének néhány jeles képviselője azonban lefordította anyanyelvünkre, így mos szerény keretek között terjed, de elérhető. A fedőlapon a cím pontosan ez: Hungary rövid történelem Lelkes csongrádi barátaink a fülszövegben közlik, fordítási és történelmi tudásuk - tapasztalatuk szerény. Így - mondom én - megkönnyítették munkámat. Mert magam is így vagyok az ilyes dolgokkal. Megtehetjük viszont, hogy különös érdeklődéssel vizsgáljuk a szerző érzelmi hozzáállását Magyarország történetéhez. Például ott van a távolság, ami nagyon is összefogott ítéletekre kínál lehetőséget. II. Andrásról egyszerűen kijelenti: "... gyógyíthatatlanul ostoba". Mégis láthatjuk szobrát Hősök terén, mi azonban - talán - tévetegnek, bizonytalan uralkodónak tekintjük. Nekünk nehezebb. Az évezred társadalmi viszonyainak alakulását taglaló részek egyikét-másikát a könyv ( nem a fordítás) megszületése óta átformálta honi történetírásunk. A szerző kapcsolata érezhetően aktívabb az XX. század itteni történetével. Ez pedig a mű legkomolyabb erénye. Ugyanis ez az intenzívebb odafigyelés még mindig a rokonszenv és tájékozottság alapjairól indul. Tudjuk, a Kárpád-medence viszonyainak ismerete -finoman szólva - felszínes Nyugaton. Tudjuk azt is, hogy nekünk, magyaroknak ez többször számos kellemetlen következménnyel járt. Macartney professzor könyve a rokonszenv, az őszinte érdeklődés, valamint a tájékozódás igényének hangján szól, onnan az edinburghi katedráról. Jó volt kézbe venni, jó most ezt a csongrádiaknak megköszönni. Igazi kuriózum. P. GY.

<<< Vissza