<<< Vissza |
Emlékezés a fejedelemre |
2003. október 3. |
A
Rákóczi - szabadságharc kezdetének háromszázadik évfordulója alkalmából
szeptember 29-én ünnepélyes keretek között emléktáblát avattak fel a Rákóczi
utcai óvoda falán. A kezdeményezés a Szentes Városért Civil Fórumtól indult
és közadakozásból valósult meg. Az ünnepség nyitányaként a Városi Fúvószenekar játszott, majd Petőfi Sándor Rákóczi című versét szavalta el Berényi Judit, a Horváth Mihály Gimnázium diákja. Szirbik Imre polgármester azzal a gondolattal kezdte beszédét, hogy a kurucok és a labancok harcára akkoriban egész Európa odafigyelt, rövidesen azonban ahhoz az Európához csatlakozik hazánk, melyben ott vannak a labancok is. Így oldja emlékezéssé a történelem apáink harcát - tette hozzá a polgármester. Szelekowszki Ernő, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetségének alelnöke a Rákóczi - szabadságharc történetét elevenítette fel. Mit üzen ez a jelenkornak? - tette fel a kérdést az alelnök, majd rögtön meg is válaszolta : most, háromszáz év múltán - nem csak időlegesen - ismét függetlenek vagyunk. A II. Rákóczi Ferenchez hasonló történelmi személyiségeknek köszönheti népünk, hogy meg tudott maradni, helyt tudott állni a történelmi viharokban. A Máté István csongrádi szobrászművész által készített emléktáblát Szirbik Imre és a Civil Fórum részéről Krausz Jánosné leplezte le, ezután koszorút helyeztek el a tábla alatt. Utánuk Kovács István dandártábornok, valamint a Szabadidős Sportklub és a Gyermekbarátok részéről Léhi Gábor és Gágyor Jánosné helyezte el az emlékezés virágait. Ezalatt Mátó Mátyás a kuruc kor jellegzetes hangszerén, tárogatón adott zenei aláfestést. A Szentesi Óvónők Énekkara szentesi népdalokat énekelt, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár díszalegysége pedig a Rákóczi-induló ütemére díszmenetben masírozott el az emléktábla előtt. A Civil Fórum az önkormányzati választásokat megelőző kampányában megfogalmazott tizenkét pont egyike, hogy hiteles történelmi személyekről, a sport és a művészvilág kiemelkedő alakjairól neveznének el utcákat, illetve állítanának nekik emléket. A szervezésben komoly szerepet vállaló Léhi Gábor úgy gondolja, ez a szabadságharc a magyar nemzet történelmének olyan fontos állomása, hogy egy ilyen művészi kivitelezésű, lakossági adakozásból készült emléktáblát megérdemel. Darók József |