Gugyin Józsefnét mutatta be a Szentesi Élet 1974 negyedik havi számában: 74 évesen a Jókai utca kötött földjét ásta virágainak. Cséfán János Marx-Apponyi tér K épület, tizenöt család által lakott lépcsőház előtti térség virágait, élősövényét öntevékenyen évtizedeken át gondozta. Példásan. Hodossy Béla hódmezővásárhelyi születésű, szentesi lakos öt évtizede, Kurca-parti vallomásában városképet ábrázol: "Kossuth utca gyönyörű hársfákkal és mindkét oldalon rózsával és hortenziával beültetve... amelyet feleségem Bán Eszterkével gondozott. Napi 3-400 vödör vizet is kihordtak a virágokra. A növényeket gondozók fáradságot feledve, szívesen tették dolgukat, mert ezek tették igazán kedvessé, széppé a várost. De hol van már ez? " Ezt bizonyítják - sajnos - az alábbiak. A közterület gondozói által kirakott - palántált virágokat éjjelenként "ismeretlen" emberek eltulajdonítják, tönkreteszik. A Kossuth u.13. számú lakóház előtti terület virágainak az első éjjel jelentős részét kiszedték. Csiger Imre ebben a házban lakik. Reggel döbbenten nézte a kártevést, szörnyűnek látták a járókelők is. A téma ez volt, máskor iskoláskorunkról, testvéréről, egészségünkről beszélgettünk. Szintén néhány éve a katolikus templom és az iskola közötti parkolóban lévő lámpaoszlopra magasan rögzített fémkeretből az ápolt, szép cserepesvirág eltűnt. A Szentesi Élet május 9-i számában: Fák, virágok, könnyek című sorokból olvashatjuk a főkertésznő kártételekről szóló tájékoztatóját. Ezeket ismert, de ismeretlenség homályába lévő személyek teszik! Meddig? Szerényebb formája a kártételnek: hajdani munkatársam bérházi otthona előtt rózsák virágoznak. Az ablakokból, erkélyekről gyönyörködhetnek bennük. Lejött és néhány szálat levágott. Kérdezem: miért teszed ezt? "Legyen a lakásomban is." Itt tovább élne - mondtam. Szégyenkezve, a virággal felballagott lakásába. Ideális városképpel kezdtem soraimat. Magyar szólások és közmondások elgondolkodásra érdemes mondatával zárom. " (A) ki a virágot szereti, rossz ember (rosszlelkű) nem lehet, a virágok kedvelése általában gyengéd, jóságos lelkületűre vall." Kátai Ferenc

<<< Vissza