Napjainkra az allergén és veszélyes gyomnövények felszaporodása komoly környezeti problémává vált a mezőgazdaságilag művelt és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású területeken (útszélek, árokpartok, parkok, ruderáliák) egyaránt. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a parlagfű, amely igen jelentős területeket fertőz és a lakosság majdnem egyharmadánál pollenje szénanáthás, allergiás tüneteket okoz. A parlagfű irtása a vonatkozó jogszabályok értelmében a terület tulajdonosára, használójára nézve kötelező. A gyomirtást a termelő a gyomnövény virágzásáig köteles elvégezni, amely július közepétől várható. A védekezésre minden rendelkezésünkre álló lehetőséget fel kell használni. Kaszálással 2 cm tarlómagasságig (ekkor újabb sarjhajtások kialakulása nem várható), kapálással a gyomnövény jól irtható. Gyomláláskor ügyeljünk arra, hogy az érzékeny személyeknél bőrirritáció léphet fel, használjunk védőkesztyűt. Kémiai úton totális hatású glifozát hatóanyagú készítmények állnak rendelkezésre (Glialka, Medallon, Roundup), de ezeket csak az ott alkalmazzuk, ahol az aljnövényzet, fűfélék kímélése nem célunk, ugyanis a növényborítás nélkül maradt területek újabb potenciális parlagfű termőterületek lehetnek. A gabonafélék betakarítása után tarlóápolásra különösen ügyeljünk, mert az elmúlt évek tapasztalati alapján, különösen csapadékos időjárás esetén, óriási tömegben képes felszaporodni. Az arankafélék, mint élősködő gyomnövények szintén jelentős kárt okozhatnak a különböző mezőgazdasági kultúrákban. Irtása az apró ágai elszóródása és újrahajtása miatt kapálással, kaszálással nem oldható meg. Kontakt, perzselő típusú gyomirtó szerek (pl.: Finale 14 SL) adnak megfelelő hatékonyságot ellene. Az arankafoltok kezelése után minden zöld növényi rész és az élősködő is elpusztul, de az évelő kultúrnövények (pl.: lucerna) újrahajtanak. Az utóbbi években egyre jobban felszaporodóban van országszerte a selyemkóró. A gyomnövény életmódjából adódóan rendkívül nehéz az ellene való védekezés. Fontos a mielőbbi, a selyemkóró megtelepedésének kezdetén elvégzett és rendszere mechanikai beavatkozás (kapálás), amikor a gyökerek még nem hatolnak mélyre. A növény jelentős gyökérrendszere akár 4 m mélyre is behatol, 1,2-1,5 m mélyről képes kihajtani és évente a gyökérrendszer terjedésének sugara a 3 métert is elérheti. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a sok tápnövényű gyapottok bagolylepke második nemzedéke tömegesen rajzik. A jelentős veszteségek megelőzése érdekében a védekezés mielőbbi megkezdését javasoljuk szinte az összes termesztett kultúrában. Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

<<< Vissza