<<< Vissza

Civilek, ha összefognak

2003. május 23.

 
A '89-es egyesülési törvény zöld utat engedett a társadalmi szervezetek létrejöttének. Eredményeként - a nyugat-európai országokéhoz hasonlóan - tudatos civilpolitizálás kezdődött el Magyarországon. A civil szerveződések létrejötte, egy-egy közösség alakulása fontos eleme a társadalomnak.

Miért? A kérdés a civil szervezetekről szóló fórum rendezvényén hangzott el a polgármesteri hivatalban. A választ dr. Bódi Györgytől, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának vezetőjétől várták a megjelentek. Az előadó kifejtette: az egyes ember itt teljesedik ki. Véleményt cserél, többet tehet másokért. A 90-es években 10-12 év alatt létrejött közel 50 ezer civil szerveződésből álló civil társadalom. Ebből mintegy húszezer az úgynevezett alapítványtípusú, a többi egyesület. A civil szervezetek az élet minden területén megtalálhatóak.

Másik kérdés: milyen társadalmi és gazdasági erő a magyar civil társadalom? Mint megtudtuk, tavalyi bevételük megközelítette a 700 milliárd forintot. A közszolgáltatások átvállalásában egyre jelentősebb szerep jut nekik. Nyugaton jelentős részük nonprofit szerepkörben működik. Az Egyesült Királyságban a felsőoktatás alapítványi intézményként működik.

- Kialakul egy olyan háromszektorú társadalom, amelyben megtalálható a nonprofit érdekeltség, az állam és az önkormányzat világa, valamint a civil társadalom - mondta dr. Bódi György. - Ez a három szektor munkát oszt meg, együtt működik, a politika mindössze annyi benne, hogy az állam tudatosan próbálja irányítani, jogszabályokkal befolyásolni. Az unióban szinte minden területen kikérik a civilszervezetek véleményét, számítanak a közreműködésére. Ebben a világban a civil társadalomnak rendkívül nagy rangja és befolyása van.

A továbbiakban az előadó szólt arról, hogy a magyar kormány 2002-ben kimondta: kész a másik függetlenségét tiszteletben tartani, a civil társadalmat partnernek tekinteni. Említést tett arról, hogy Angliában a civil szervezeteket egyetértési jogkör illeti meg.

A vendég rámutatott arra, hogy az uniós csatlakozásunknak az erkölcsi és politikai haszna az lesz, hogy olyan magatartási normákat, olyan politikai és szakmai kultúrát tanulhatunk, amely nálunk ma még nem természetes. Ez az, amivel mi csak nyerünk. Felvetődhet a kérdés: képes-e erre a magyar civiltársadalom? Dr. Bódi György válasza: amennyiben megkapja hozzá a megfelelő kormányzati segítséget, akkor igen.

A kormány elkészítette civil stratégiáját. Bekerült a parlament elé. Mindez azért fontos, mert számos helyen olyan korszerűsítésre vár a magyar jogrend, ami a civil társadalom működését korszerűbbé, jobbá teheti. A civil szervezeteket lehet támogatni, jövedelmi adónk egy százalékával. Elvárható, hogy a teljes egy százalék kerüljön a szektor felhasználására. Működési támogatásokat lehet kérni. Ez nagyon fontos az új pályázati rendszerben.
- Régiókban gondolkodnak, helyben ott döntenek majd. Nem kötelező a közhasznú felállás, csak közhasznú cselekedet kell. Ez óriási könnyebbség. Hét milliárd áll majd a civil társadalom támogatására. Szükség van a legitim országos civil szervezetekre.

Most a civil társadalom meglehetősen szétszabdalt, heterogén, sokszínű. Támogatásuk nagyon fontos. Az európai struktúrának is van egy olyan része, amely civil szervezetek által is pályázható. Jövő május 1-jétől, amikor tagok leszünk, pályázhatjuk. A követelmények: angol nyelven kell hogy íródjon, és átláthatónak kell lennie. Sikeres pályázattal nagy pénzeket lehet nyerni. Partnereket régiókban kell keresni. Nagyon fontos az együttműködés, az összefogás a régiókban a települések között. Egyedül, külön-külön kicsi az esély az eredményességre. Ha tovább utáljuk egymást, nem megy - szögezte le dr. Bódi György, majd még hozzátette: - A magyarországi civil társadalom kiépülése jó irányba halad, a kormány tiszteletben tartja függetlenségüket.

L. J.


<<< Vissza