Ritkán fordul elő manapság, hogy egy irodalmi témájú rendezvény igazából megmozgassa az embereket, Jókai Anna Kossuth-díjas írót azonban telt ház és lelkes taps fogadta az ifjúsági házban a múlt csütörtökön. A Mérleg nyelve esszékötet közismert szerzője indulása óta töretlen népszerűségnek örvend. Ne féljetek című műve immár tizenharmadik kiadását éli meg, az Ima Magyarországért pedig elhangzott a Kossuth rádióban és március tizenötödikén a Várban is. Az elismertség és a szeretet megnyilvánulásaként sokan keresik, így kerülhetett sor a szentesi találkozóra is, amelyre a Keresztény Pedagógusok szentesi csoportja meghívására érkezett. Rövid beszélgetésünk során Jókai Anna pályájának kezdetéről elmondta, gyermekkorától író szeretett volna lenni. Baljós, sötét világ vette körül, s ahogy fogalmazott: ki kellett írnia magából a keserűséget, a lázadást. Az írónő hangsúlyozta, csak akkor ír, ha van mondanivalója az emberek számára. Mint mondta: az írás számára nem játék, hanem kifejezésmód, mely során a teljes magyar nyelvvel kell dolgozni, s válogatott téglákból művészien építkezni. Életfilozófiája szerint az emberi életnek az anyagi világon túl mutató, magasabb rendű értelme van. Az írónő mindezt spirituális realizmusnak nevezi, s arra világít rá, hogy a mindennapi történések mozgatórugóit, a végső fogódzót egy más szellemi síkban kell keresni. Az írónő előre bocsátotta: nem irodalomról, hanem társadalmi problémákról, szellemi hátérről, és az emberi lét lehetőségeiről kívánt kötetlen beszélgetést folytatni a közönséggel. Ennek ellenére az estből rendkívül jól felépített előadás kerekedett, a szerző kiváló érzékkel ragadta meg a harmadik évezred legfenyegetőbb veszélyeit. Rámutatott, hogyan veszíti el fokozatosan értékét a családi élet, hogyan válik egyre súlyosabb problémává a fogyó népesség kérdése. "Isten teremt, s belegyilkol az ember" - idézett A magzat imája című verséből arra utalva: a születés nem kizárólag gazdasági kérdés, s hogy az élet már a fogantatás pillanatától jelen van. Tovább lépve az írónő nemzeti büszkeségünket hiányolta és kifejtette: szégyenkezés helyett úgy kell élnünk és cselekednünk, hogy értékeink kisugározzanak a világba. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban szintén megemlítette, hogy tapasztalatokkal, értékekkel felvértezve lépünk be az unióba, ahol méltósággal kell képviselnünk magyarságunkat. Történelmi sorsfordulóinkat érintve arra figyelmeztetett: nem a Kánaán, hanem újabb harc vár ránk, hiszen az unióban az érdek dominál. Belülről rothasztó veszély fenyegeti becses kincsünket, a magyar nyelvet is - utalt Jókai Anna a televízióból ömlő selejtre. A páratlanul gazdag magyar nyelvet alpári szintre süllyesztő talkshow-k és egyéb műsorok sajnos értékként jelennek meg a nézők nagy része előtt - fogalmazott. A problémákat mérlegre téve Jókai Anna előadása elgondolkodtató módon világított rá: hazugságok és illúziók helyett hitünk, tudásunk és saját értékeink megőrzése révén kell megtalálnunk személyes és kollektív helyünket a világban. P.K.

<<< Vissza