A szép eredményről mi is tájékoztattuk olvasóinkat annak idején. Arról, hogy Farkas Laura, a Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 11. B osztályos végzős diákja megnyerte a Kazinczy-verseny megyei fordulóját és továbbjutott az országos döntőbe. Amit Győrben rendeztek meg április 25-27-én. Tehát a folytatás az, ami a nagy meglepetést hozta tanárnak, diáknak egyaránt. Az alábbiakban erről kívánunk szólni. A történtek egy részét Laura magyar tanárától, Fári Mónikától tudjuk. Mint elmondta, az első napon a szabadon választott, úgynevezett "vitt" szöveg felolvasását kérték a versenyzőktől, majd ekkor volt az írásbeli is. Laura Ortutay Gyulának a Bori notesz elején található, Radnóti Miklósról szóló szövegét olvasta fel. Utána megírta az írásbelit, ami a "Beszélni nehéz" jelölést tartalmazta. (A kapott mondatokban a hangsúlyokat kellett bejelölni.) A második nap a kötelező szöveg felolvasását kérték számon a versenyzőktől, majd az eredményhirdetés következett. - Az eredmény? - figyelem kérdőn a tanárnő arcát. Felcsillan a szeme, úgy válaszol: - Laura Kazinczy-érmes lett, ami azt jelentette, hogy a legjobb tizenöt diák között végzett. Mellé még különdíjat is kapott. Ez így nagy dolognak számít, mert az ritkán fordul elő a diákkal, hogy az érem mellé különdíjat is kapjon. Ilyen az iskolánk történetében még nem volt. - A megyei verseny után gondolta, hogy ilyen szépen szerepel majd? Várta a sikert, számított rá? - fordulok a felettébb csinos, jóképű diáklányhoz. Rám néz, gondolkodik egy kicsit. Elmosolyodik. - Nagyon reméltem, nagyon bíztam benne - mondja. - Igazából akkor, ott nem nagyon fogtam fel a díjat, még az éremnél leragadtam. Csak csodálkoztam, Úristen, megkaptam! - Milyen volt a verseny? Nehéz? - Nehéz. Hatvan gimnazista, hatvan szakközépiskolás és huszonegy határontúli diák versenyzett a helyezésekért. - Laura melyik kategóriában indult? - Összevont versenyt rendeztek. Emiatt is bizonyult nehéznek a dolog. Például a művészeti szakközépiskolások is itt indulnak, olyanok, akik színésznek készülnek, ők mindig előbb jártak. Az iskolánknak nem ez a profilja, ezért is nagy dolog a megduplázott szép eredmény. Melyik volt a nehezebb? Az írásbeli vagy... - kérdezem Laurát, ám gyorsan rávágja: - Az írásbeli. Az nagyon szubjektív lehet. Az eredmény attól is függ, ki hogyan érti a feladatot. A fokozatokat egy adott mondaton belül nagyon nehéz megállapítani. - Hamarosan vége az iskolai évnek. Itt van az érettségi. Hogyan tovább? - Természetesen továbbtanulok. Megpróbálom a színművészetit. Második helyen a kommunikációs szakot az ELTE-n. - A színművészetit? Közgazdaságiból... - csodálkozom el egy kicsit. De úgy látom, ez a kijelentés csak engem lepett meg. Laura határozottan válaszol. - Ez nálam régi keletű. Már az általános iskolában foglalkoztatott a dolog. Közgazdaságit végeztem igaz, de tudni kell, hogy itt nagyon erős a magyar oktatás is. Nincs már beskatulyázva az intézmény. Én a humán tárgyakat szeretem inkább. - Jó tanuló vagy? - Igen. Négyes. - Sokat készült egy-egy verseny előtt? - Őszintén? - kérdezi. Rám néz, ismét mosolyog. Aztán: - Nem. Minél többet gyakorlok egy szöveget, annál rosszabbul megy. Nem szabad túl sokat gyakorolni, inkább többfélét. - Nem szabad kívülről megtanulni a szöveget, ha az ember sokszor elolvassa, az rögződik benne - veszi át a szót a tanárnő. - Mint egy rádióbemondónak, úgy kell szerepelnie, nem mint a színésznek. Magyartanára vagyok. Elsős kora óta foglakozom vele, szavalóversenyeken vesz részt, iskolai ünnepségeken szerepel. Nagyon jó képességű diák, és nagyon szépen beszél. Jó kiállású, jó megjelenésű, lehet rá számítani. Kedves, aranyos... - Csak jókat lehet róla mondani? - kérdezem akadékoskodva. - Igen. Igazi diáklány - mondja. Laurát figyeli, a diáklány érti a célzást. Máris válaszol: - Nagyon szeretek táncolni, olvasni, zenét hallgatni, énekelni. Ez utóbbit egyre jobban. Tanulom. Lovas József

<<< Vissza