<<< Vissza

Nyitott szemmel
 Dán-magyar üzleti kapcsolatokról

2003. április 25.

 

Dán mezőgazdasági üzleti napot rendezett a minap a Dán Királyi Nagykövetség és a szentesi önkormányzat a Művelődési és Ifjúsági Házban. A rendezvény célja a két ország agráriumával kapcsolatos szerkezeti felépítések bemutatása és a gazdasági kapcsolatok elmélyítése volt.

Bevezetőként a dán emberek mentalitását bemutató filmet vetítettek, amiből az érdeklődők megtudhatták, hogy a megszokás, az ösztönzés és képzelet harmóniája milyen sikeres országgá varázsolta Dániát. A folytatásban dán cégek magyarországi képviselői konkrét üzleti ajánlatokat tártak a közönség elé. A bemutatkozó vállalkozások a magyar mezőgazdaság minden szegmensét érintő befektetési, fejlesztési lehetőségekkel álltak elő. Így szó volt a dán cégek által gyártott és forgalmazott hatékony baromfi- és sertéstartáshoz, takarmányozáshoz, szarvasmarhatartáshoz, gabonakezeléshez és talajműveléshez szükséges berendezésekről, fejőházi eszközök technológiai újdonságairól, valamint élelmiszeripar profilú vállalkozások számára kifejlesztett folyamatszabályozó és irányítási rendszerekről. A minden igényt kielégítő prezentációk után négyszemközti konzultációkon kaphattak bővebb információt a rendezvény vendégei.

A nap záróakkordjaként Jónap Gábor, a Dán Királyi Nagykövetség kereskedelmi főtanácsadója nyújtott tájékoztatást a dán-magyar üzleti kapcsolatokról. Mint azt felvezetőjében elmondta, a EU-csatlakozással kapcsolatos aggályoknak helye van, de a kétségekből táplálkozó kérdésekre csak a folyamatos informálódással és odafigyeléssel lehet válaszolni. A két ország jelenlegi gazdasági kapcsolata elenyésző, de mindkét fél e mutató radikális növelésére törekszik. Éppen ezért fontos, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői reális képet kapjanak, az uniós, és ezen belül a dán agrárium helyzetéről, struktúrájáról és fejlesztési elképzeléseiről. Mérlegre téve Dánia és Magyarország statisztikai adatait, kiderült, az ötmilliós északi országban mindössze 182 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban, s ennek 90 %-a családi gazdálkodások keretein belül, de szövetkezetekben, valamint az általuk megtermelt áru kétharmada exportra megy. Magyarországon jelenleg 750 ezren dolgoznak ebben a szférában, de termelési hatékonyságunk töredéke a dán számoknak. Jónap Gábor leszögezte, az előbb említettek miatt csak a fejlesztésben, a minőségben és a hatékonyságban élen járó gazdálkodók jutnak pozícióhoz a jövő Európájában.
Végezetül a nyelvtudás kérdésére tért ki a követség képviselője. Dániában az emberek 85 %-a beszél idegen nyelvet, nálunk ez az arány 15 % körül mozog. Jónap hangsúlyozta, vakságából és értetlenségéből kifolyólag "halálra" van ítélve az a gazdálkodó, aki nem tart lépést a világgal.

B.D.


<<< Vissza