Dán mezőgazdasági üzleti napot rendezett a minap a Dán Királyi Nagykövetség
és a szentesi önkormányzat a Művelődési és Ifjúsági Házban. A rendezvény
célja a két ország agráriumával kapcsolatos szerkezeti felépítések bemutatása
és a gazdasági kapcsolatok elmélyítése volt.
Bevezetőként a dán emberek mentalitását bemutató filmet vetítettek, amiből
az érdeklődők megtudhatták, hogy a megszokás, az ösztönzés és képzelet
harmóniája milyen sikeres országgá varázsolta Dániát. A folytatásban dán
cégek magyarországi képviselői konkrét üzleti ajánlatokat tártak a közönség
elé. A bemutatkozó vállalkozások a magyar mezőgazdaság minden szegmensét
érintő befektetési, fejlesztési lehetőségekkel álltak elő. Így szó volt
a dán cégek által gyártott és forgalmazott hatékony baromfi- és sertéstartáshoz,
takarmányozáshoz, szarvasmarhatartáshoz, gabonakezeléshez és talajműveléshez
szükséges berendezésekről, fejőházi eszközök technológiai újdonságairól,
valamint élelmiszeripar profilú vállalkozások számára kifejlesztett folyamatszabályozó
és irányítási rendszerekről. A minden igényt kielégítő prezentációk után
négyszemközti konzultációkon kaphattak bővebb információt a rendezvény
vendégei.
A nap záróakkordjaként Jónap Gábor, a Dán Királyi Nagykövetség
kereskedelmi főtanácsadója nyújtott tájékoztatást a dán-magyar üzleti
kapcsolatokról. Mint azt felvezetőjében elmondta, a EU-csatlakozással
kapcsolatos aggályoknak helye van, de a kétségekből táplálkozó kérdésekre
csak a folyamatos informálódással és odafigyeléssel lehet válaszolni.
A két ország jelenlegi gazdasági kapcsolata elenyésző, de mindkét fél
e mutató radikális növelésére törekszik. Éppen ezért fontos, hogy a magyar
mezőgazdaság szereplői reális képet kapjanak, az uniós, és ezen belül
a dán agrárium helyzetéről, struktúrájáról és fejlesztési elképzeléseiről.
Mérlegre téve Dánia és Magyarország statisztikai adatait, kiderült, az
ötmilliós északi országban mindössze 182 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban,
s ennek 90 %-a családi gazdálkodások keretein belül, de szövetkezetekben,
valamint az általuk megtermelt áru kétharmada exportra megy. Magyarországon
jelenleg 750 ezren dolgoznak ebben a szférában, de termelési hatékonyságunk
töredéke a dán számoknak. Jónap Gábor leszögezte, az előbb említettek
miatt csak a fejlesztésben, a minőségben és a hatékonyságban élen járó
gazdálkodók jutnak pozícióhoz a jövő Európájában.
Végezetül a nyelvtudás kérdésére tért ki a követség képviselője. Dániában
az emberek 85 %-a beszél idegen nyelvet, nálunk ez az arány 15 % körül
mozog. Jónap hangsúlyozta, vakságából és értetlenségéből kifolyólag "halálra"
van ítélve az a gazdálkodó, aki nem tart lépést a világgal.
B.D.
|
