<<< Vissza

Támogatás és valós igények
Farkas Sándor parlamenti felszólalása

2003. április 18.

 
Számtalan képviselő arról beszél, hogy milyen támogatások, illetve a támogatások fő összegében milyen milliárdok fognak az agrárágazat rendelkezésére állni 2004-től. Sajnálattal vettük tudomásul, valamikor februárban, hogy a 2003. évi támogatás messze nincs olyan állapotban, mint az európai uniós megállapodások alapján kellene. A támogatási összeg is jóval elmarad a valós igényektől.

A fenti sorok Farkas Sándor országgyűlési képviselő szavait idézik. A honatya parlamenti interpellációjában hangzottak el. Szentes és térsége országgyűlési képviselője egyebek mellett szólt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy a kormányzópárt a SAPARD-forrásokba eleve beépítette az uniós forrásokat az ez évi támogatási rendeletben. Megítélése szerint így fals és valótlan számok kerültek a támogatási rendszerbe.
- Az a 238 milliárd forint, amely az ez évi támogatási szintet jelenti mintegy 60 milliárd forinttal kevesebb - jelentette ki a honatya. - Fontosabb változások a támogatási rendszerben sajnos nem találhatók, úgy tűnik, ezt az évet már így kell végigvinni. Holott meggyőződésünk szerint az ez évi támogatásokat kellett volna az uniós támogatási rendszerhez igazítani.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a SAPARD-források és támogatások messze nem olyan könnyen elérhetők, mint ahogyan arról a kormánypárti képviselők nyilatkoznak. Tudjuk, hogy rendkívül szigorú pályázati rendszerrel, rendkívül szigorú feltételekkel állnak rendelkezésünkre, és mindez utófinanszírozás.
A mai aktuális agrárhelyzetről a képviselő elmondta: a rendkívüli téli időjárás komoly gondokat okozott az ágazatban élőknek, vállalkozásoknak, gazdáknak. Az Alföld vonatkozásában ez még fokozottabban érezhető, a késői kitavaszodás rendkívül hátrányba és időeltolódásba sodorta a mezőgazdasági tevékenységeket.
- Érezzük azt, hogy bizonyos területeken takarmányhiányok vannak, bizonyos területeken pedig fölösleg tapasztalható. Ugyanakkor nyomott takarmány- és gabonaárak vannak, messze nem fedezik azokat a költségeket, amelyek felhalmozódnak.

A késői kitavaszodás eredménye az is, hogy a talajmunkák nagy része késésben van. Ehhez jönnek még a fagy- és természeti károk. A kertészetben jelentkező 30-40 százalékos többletköltségek messze nem térülnek meg a felvásárlási árakban, így a gazdák, a gazdálkodók ismét nehéz helyzetbe kerülnek. A fagy- és hókárok, amelyre eddig a kormányzat nem reagált olyan mértékben, hogy segítséget nyújtana, azok is komoly gondokat okoznak mindannyiunknak - jelentette ki Farkas Sándor, majd így folytatta interpellációját:

- Korábban árvízveszélyről beszéltünk, ma belvízveszélyről kell az Alföld számos területén beszélni, ugyanakkor már aszályról is. Rendkívül furcsa helyzet alakult ki. Az öntözésről kevés szó esett. Ismételten fel szeretném a kormány figyelmét hívni arra, hogy a magyar gazdaság, az intenzív gazdálkodás egyik alapja az öntözés. Öntözés nélkül hatékony növénytermesztést, kertészeti kultúrákat munkálni nem lehet. Van egy elavult műszaki háttér, egy tőkehiány, amely úgy gondoljuk, hogy továbbra sem került feloldásra, éppen ezért ezeknek a területeknek az orvoslása nélkülözhetetlen.


<<< Vissza