Kicsi híja volt, hogy nem jutott a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe a szentesi Komlósi Pétert is soraiban tudó francia Olympic Nice vízilabdacsapata. Ennek ellenére a kitűzött célt teljesítette a nizzai gárda, így megérdemelt volt az a néhány napos szabadsággal egybekötött pihenés, amit az egykori Kurca-parti játékos itthon tölthet. Kihasználva a kínálkozó alkalmat, néhány Franciaországban szerzett tapasztalatáról érdeklődtem. - Egy év ferencvárosi tartózkodás után Európa egyik legszebb városába költöztél. 2001-ben a látványon és a környezeten kívül milyen miliő fogadott? - Szerencsém volt, hiszen a szó szoros értelmében légiós csapathoz kerültem, ahol szinte minden a zavartalan beilleszkedésnek van alárendelve. Érkezésemkor velem együtt négy vendégjátékost igazolt a Nizza, így nem egy kiforrott, egységes gárdához csatlakoztam, hanem egy épülőben lévő társulathoz. Ami pedig a hely légkörét illeti, egy gazdag, tiszta környezetbe csöppentem, ahol az emberek amellett hogy jól élnek, roppant barátságosak. A rengeteg külföldi miatt szinte pezseg a város, így gyakorlatilag az ottani élet egy végtelen nyaraláshoz hasonlítható. - Az anyagiakon túl milyen feltételeket biztosított a klub a nyugodt munkához? - Lakásom minden költségét magára vállalta az egyesület, plusz napi két étkezéshez járul hozzá. Amit ezen felül kapok, egy oda-vissza útra szóló repülőjegy. - Jól sikerült a váltás, az első éved után bajnokként térhettél haza. - Azt hozzá kell tennem, hogy én már egy többszörös bajnokcsapathoz kerültem, ennek ellenére a tavalyi év sokkal nehezebb volt, mint az idei szezon. Akkor a Marseille két orosz válogatott játékossal is beerősített, de a mi csapategységünk legyűrte őket. Idén már gyengébb felhozatallal szálltak vízbe, így gyakorlatilag komoly ellenfél nélkül sziporkázunk a bajnokságban. - Nem jelent hátrányt a Bajnokok Ligájában, hogy gyenge a hazai versengés színvonala? - Maximálisan kiérződne, ha csak otthoni babérjainkon ülnénk, de a hely szelleme miatt rengeteg jó képességű csapat jön hozzánk edzőtáborozni. Horvát, olasz és magyar élcsapatok is megfordulnak uszodánkban, és mivel az észak-itáliai régió nagyon közel van hozzánk, mi is rendszeres vendégei vagyunk a Savonanak és a Recconak. - Egy aktualitással élve, hétvégén három góllal kaptatok ki a végső győzelemre is esélyes Honvéd-Dominotól. Mi volt a gond? - A saját játékommal abszolút nem voltam megelégedve, egyébként kapkodva játszottunk. Érződött a csapaton, hogy már mindenki fél lábbal otthon van, hiszen már hetekkel ezelőtt tudtuk, hogy utolsó BL csoportmérkőzésünk után egy bő hét szabadság következik. A vereség ellenére a vezetőség elégedett volt az idei szereplésünkkel. - Mennyi ideig maradsz még Nizzában? - Egyéves szerződésekkel dolgozom, ugyanis, ha nem érzem jól magam, legyen lehetőségem könnyen váltani, a másik oldalról közelítve meg a dolgot, ha elégedettek velem, a tarifám fentebb csúszik. Jelen pillanatban az utóbbiról van szó. Jól érzem magam Franciaországban, mellesleg a csapatban is látok fantáziát, átütő erőt, és valószínű, maradok még egy évet, hiszen egy jól sikerült BL-szereplés is előnyösebb nemzetközi megítélést hozna magával. Ha váltásról beszélünk, akkor Spanyolország áll legközelebb a szívemhez. Ha anyagilag nem is, szakmailag mindenféleképpen előrelépést jelentene. - Mikor utazol vissza? - Április 8-án. Addig, ha tehetem, minden időmet a családommal és a barátaimmal töltöm, de a szentesi uszodát is többször meglátogatom. Bíró Dániel

<<< Vissza