Előző számunkban a gyermekvédelmi törvény változásaival, az ezzel kapcsolatos aktuális feladatokkal foglakoztunk e hasábokon. A témában Szombathelyiné Tóth Júlia gyámhivatal-vezető volt a segítségünkre. Vele folytatjuk a beszélgetést. - Mint hallottuk, az ön által is említett szervezetek, így az önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, beleértve más szervezeteket és személyeket is, közreműködése a gyermekvédelmi rendszerben kiemelkedően fontos. Annak megfelelő szerepet is kapnak? - Igen. Ez azért is szükséges, hiszen ők vannak napi kapcsolatban a gyermekekkel, ők észlelik először és közvetlenül, ha a gyermek olyan állapotba kerül, amely testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. - Ilyen esetekben mit tehetnek az említett szervezetek? - Mindezekről tudomást szerezve a saját eszközeikkel meg kell próbálniuk a veszélyeztetettséget megszüntetni. Anyagi veszélyeztetettség esetén a lakóhely szerinti önkormányzatot, Szentesen a polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályát kell értesíteni. Ha ez sem hoz megoldást, akkor jelzéssel kell élni a települési önkormányzat gyermekjóléti szolgálatához, amely felveszi a kapcsolatot a családdal. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyermekjóléti szolgálat a települési jegyzőnél kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. - Mit tehet ilyen esetekben a jegyző? - Hatósági intézkedés keretében írja elő a szülőnek, illetve a gyermeknek azokat a magatartási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk, illetve meg kell tenniük ahhoz, hogy a gyermek a családban maradhasson. A védelembe vétel alatt kirendelt családgondozó kíséri figyelemmel a gyermek sorsát és jelzi, ha a gyermek veszélyeztetettsége megszűnt. Azonban, ha a családgondozó azt látja, hogy a védelembe vétel nem érte el célját, a kötelezettek semmit sem tettek a veszélyeztetettség megszűntetése érdekében, jeleznie kell azt. - Mi történik ilyenkor? - Ebben az esetben a gyermek érdekében más gyermekvédelmi intézkedést kell tenni. Ez lehet másik szülőnél, más hozzátartozónál való elhelyezés, gyermekvédelmi gondoskodásba vétel, ami a családból való kiemelést jelenti egyben. Nagyon fontos, hogy a veszélyeztetettség megszüntetésére belátható időt kapjon a család, de nem lehet abba belenyugodni, hogy hosszú időn keresztül nem változik semmi. Amennyiben a család nem alkalmas a gyermek nevelésére, jelezni kell a gyermek érdekében más intézkedés megtételének szükségességét. - Ön mondta, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer jelentősége igen nagy. Miben valósul meg? - A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelezéssel kell élniük a gyermekjóléti szolgálat felé, másrészt hatósági intézkedést kell kezdeményezniük a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel egyébként nemcsak a már felsorolt szervezetek, intézmények, személyek élhetnek, hanem bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is. - Térjünk vissza a pénzbeli támogatásokhoz. Az egyik legjelentősebb változásról még nem tettünk említést. - Ez év január 1-jétől érvényes az, hogy az eddigi kiegészítő családi pótlék ismételten rendszeres gyermekvédelmi támogatás lett, amelynek havi összege idén 4.600 forint. Ez a támogatás ezentúl a felsőfokú tanulmányok idejére is adható, s az érdekelt 18. életévét betöltött személynek kell kérnie. Kiemelt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek azok a gyámok, akik adóköteles jövedelemmel nem rendelkeznek és nyugdíjas hozzátartozóként nevelnek gyermeket. L. J.

<<< Vissza