<<< Vissza

Szabadon Európa felé
 Tisztelgés múltunk nagyjai előtt

2003. március 21.

 
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 155. évfordulójára emlékeztek Szentesen. A Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonást követően Szirbik Imre polgármester köszöntötte a szép számban megjelent polgárokat.

Rövid beszédében többek között szólt arról, hogy a forradalom elindította az országot egy olyan úton, amelyről visszalépni a történelemben már nem lehetett. Voltak pillanatok, amikor eleink úgy érezték, 48-49 vívmányai megsemmisültek, de a diktatúra alól a láng mindig fellobbant, s a forradalom eszméi, ha évtizedekkel később is, de valóra válhattak.

A polgármester kitért arra, hogy független, az európai népek közösségébe beilleszkedő ország lakói vagyunk. Annak az országnak a lakói, melynek erejéből, saját elhatározásából most nagy történelmi lépés előtt áll. Egy nagy közösséghez való csatlakozás lépése előtt, amelyben kiteljesedhet a nép alkotó ereje, mindaz, amit történelme során elért, azért, hogy a magyarság az egyenrangú európai népek közösségébe emelt fővel élhesse, tervezhesse és építhesse jövőjét.

Az ünnep szónoka, Almási Tibor egyetemi docens elöljáróban Jókai Mór szavait idézte: "Föl térdeidről rabszolga, a nép beszél. Március 15-ét írjátok föl szíveitekbe, és el ne felejtsétek! A magyar nemzet szabadsága e napon kezdődik. A nép fölébredett, s követelte századok óta megtagadott jogait. A nép kivívta jogait."

A korabeli mondatokból jól kiérezzük 1848. március 15-ének lelkesültségét, egyesítő erejét, tisztaságát, romantikus pátoszát. Mert mi is történt Pesten? - kérdezte a szónok. Válaszában elmondta, sem kormány, sem uralkodó, sem régi rend nem bukott meg, és új, hatalomgyakorló intézményi rend sem alakult. A tényszerűen elért eredmény elemeként azt emelhetjük ki, hogy a cenzúra Pesten valóban eltöröltetett, kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, illetve Táncsics Mihály státusfogoly március 15-én valóban visszanyerte szabadságát.

Almási Tibor az ünnepség szónoka a következőkben kitért arra, hogy a magyar polgári forradalom győzelme nem elsősorban Pesten, hanem a pozsonyi országgyűlésben történtek hatására következett be. A politikát hathatósan formálni kész erők a pozsonyi országgyűlésben működtek. A liberális nemesi reformerek, Kossuth Lajos vezérletével hosszú ideig tartó szívós küzdelemben igyekeztek a rendi országgyűlés törvényes jogi keretei között lebontani a korszerűtlen feudális viszonyokat.

- Akkor, 1848 márciusának elején a bécsi forradalom hatására felgyorsult a törvényalkotás. Kossuth kijelenti: azon kell legyünk, hogy a gyeplő a kezünkben maradjon. A bécsi forradalom rádöbbentette az urakat annak lehetőségére, hogy Magyarországon bekövetkezhet az, amire aggódva gondoltak: a parasztság forradalmi úton erőszakkal szabadítja ki önmagát a feudális kötöttségekből, és földesurai ellen fordul - jegyezte meg a szónok, majd így folytatta beszédét:

- A pesti forradalom láncszem volt az 1848-as európai forradalmak sorában. Bizonyítván, hogy lakói osztályos társai az Európában élő népeknek. E tágabb közösség múltja, mindenkori jelene remélhető jövője szándékoktól függetlenül természetes módon szoros egybeforrottságban létezett és létezik. A korszak egyszerre szállt síkra a társadalmi igazságtalanság gondolatáért, amikor elutasította a kiváltságokat, a jogfosztottság felszámolása jegyében kiállt a szolgaságban tartott nép, jelesül a jobbágyság felszabadításáért. Számos érték hordozója. Egy nap az életünkben, amikor tényleg megmozdul bennünk valami. Március 15-én egy tisztavizű kúthoz járunk vissza szomjat oltani. Éltető vízért - jelentette ki a szónok.

Az ünnepségen közreműködött a Városi Fúvószenekar, a szegedi Pavane táncegyüttes, a Deák Ferenc Általános Iskola és a Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola tanulói. A megemlékezés végén az önkormányzat, pártok, egyesületek, civil szervezetek nevében helyeztek el koszorúkat Kossuth Lajos és Táncsics Mihály szobrának talapzatán.

L. J.


<<< Vissza