<<< Vissza

Fokhagyma, zölddió

2003. február 28.

 
A pálinkákat kezdetektől fogva nemcsak "önmagában" fogyasztották, hanem különböző ízesítési eljárásokkal illetve növényi adalékokkal igyekeztek új típusú, gyakran méltán orvosságnak is tekintett italok előállítására is felhasználni.

Alkohol szavunk arab eredetű, a középkorban kármelita víznek is nevezett italt tekintik többen a pálinka egyik ősének. A szerzetesi közvetítéssel érkező desztillálás egyúttal híres kolostori szeszes kivonatok, tinktúrák, esszenciák kikísérletezéséhez és elterjedéséhez vezetett. Ezek sorában is az elsők között volt és mindmáig fennmaradt a karthauzi likőr, valamint ennek összetettebb, minőségibb bencések által készített változata a Grand Chartreuse, ami étvágyjavító emésztést elősegítő és mindezeken keresztül egészségmegőrző hatása miatt mindmáig közkedvelt Nyugat-Európában.

A népi gyógyászat mind külsőleg mind belsőleg gyakran használta betegségek gyógyítására. A paprikás pálinkának gyomorerősítő hatást tulajdonítottak, de bedörzsölő szerként is alkalmazták. Széleskörűen elterjedt a fokhagymás pálinka, ahol a fokhagyma összezúzott gerezdjét áztatták a pálinkába és különböző gyulladásos betegségekre kanalas orvosságként fogyasztották.

Különböző szeszes kivonatok készítése, mely az alkohol növényi hatóanyagokra gyakorolt oldó hatásán alapul, (extrakció) egyidős az emberiséggel. Ennek legegyszerűbb és legelterjedtebb formája az áztatás, amikor feldarabolt vagy összezúzott növényi részekre alkoholt (pálinkát) öntenek, és azt kellő ideig áztatják, időnként felkeverve, fölrázva a leülepedő növényi részeket. Az áztatás időtartama függ a növény vagy gyümölcs fajtajellegétől. Ugyanezen logikán alapul az ürmösbor készítése is.

Fűszeres, aromás ízt kölcsönző gyógynövények: borsmenta, fodormenta, citromfű, diólevél, zsályalevél, cickafark, kakukkfű, szagosmüge, bazsalikom, izsóp. Angyalgyökér, édesgyökér, levendula, koliander, ánizs, édeskömény, kömény, boróka, somkorófű, vasfű, kamilla. Keserű ízt ad a benedekfű, tárnicsgyökér, ezerjófű, ürömfű, kálmosgyökér, vidrafű, pemetefű.

Mivel napjainkban sokan idegenkednek a pálinkáktól annak "szaga" kerítésszaggató mivoltja miatt ezért, néhány egyszerűbb, gyümölcsös receptet ismertetek önöknek, melyek alapján új, a mai ízlésvilágnak megfelelőbb ízvilágú kellemes italok nyerhetők, mindeközben megőrizve a jó pálinka minden nemes tulajdonságát.

Vegyes gyümölcspálinkából kellemes eperpálinkát nyerhetünk azzal, ha négy kg összeroncsolt epret négy liter pálinkát, másfél liter vizet fél rúd vaníliát, két kilogramm cukrot vagy mézet két hétig állni hagyjuk, majd leszűrve palackozzuk.

Hasonlóképpen leginkább vegyes gyümölcspálinkából vagy törkölypálinkából meggypálinka nyerhető. Ehhez négy kilogramm magozott meggy, egy maréknyi összetört meggymag négy kilogramm méz, esetleg cukor két hétig történő áztatása szükséges, három-négy naponként fölrázva. Ezt követően leszűrjük és palackozzuk.
Arad-hegyalján volt kedvelt az alábbi diópálinka recept: négy liter törkölypálinkába egy kg négybe vágott zöld diót teszünk, valamint kevés szegfűszeget, fahéjat, szerecsendiót és egy liter vizet. Mindezt két hétig állni hagyjuk és óvatosan leszűrjük.

A lehetőségek tárháza végtelen, receptúrák százai maradtak ránk. Jómagam mindenkit arra biztatok, hogy próbálkozzon bátran egy-egy jóféle ágyaspálinka, vagy más jellegű tinktúra elkészítésével. Az így feltárt új ízvilág gyakran szolgál kellemes meglepetéssel, mely őszinte öröm és elismerés forrása lehet barát és családtag számára egyaránt.

Kohári Nándor


<<< Vissza